Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A magyar kiskereskedelem még nem tudott mindenben felkészülni az uniós csatlakozásra, ezt a tanulságot lehet leszűrni a kerekasztal-beszélgetésből, amelyen hét kereskedelmi lánc képviseltette magát. Milyen témák kerültek terítékre?
- A feladatkörök lehetséges elosztása, az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat szerepének meghatározása mellett a régóta slágernek számító beszerzési ár alatti értékesítésről, a gyártás koncentrációjáról, az országból ki- és ide betelepülő termelőkről esett szó.
- Miért érdekelné a kereskedőket, hogy a gyártók ki- vagy betelepülnek? Ha uniós tagország leszünk, lényegében mindegy lesz, hogy Lengyelországban vagy nálunk gyártják-e a mosóport.
- Hogyne érdekelné őket! Változhat a logisztikai háttér és újrafogalmazódhat az itteni gyártók szerepe is. Ez nem feltétlenül jó a kereskedőnek. Az ágazatban a fogyasztási cikkeket jelentős gyártóbázissal rendelkező hazai beszállítói kör állítja elő. Így a kereskedőt komolyan érinti a gyártóknál történő változás. Érdekes egyébként, hogy az elmúlt tíz évben a döntéshozók valamiért nem ismerték fel a kereskedelemben rejlő lehetőségeket, és mintha nem akarták volna az ágazatot a felsőbb politikai körökben képviselni.
- Van-e értelme egyáltalán a magasabb szintű képviseletnek?
- Sokan azt hiszik, hogy az ágazat önszabályozó. Ehhez képest 1978-ból való a ma is hatályos kereskedelmi törvényünk. Ez érthetően több mai kereskedelmi technikával összefüggő problémára nem ad jogorvoslatot, s szemmel láthatóan a szereplők sem képesek feloldani a szabályozatlanságból fakadó feszültségeket. Erős ellentét feszül a kis- és középvállalkozások, illetve a nagy alapterületű áruházakat működtető multik és a kisebbek gazdái között. Emellett ellentétes érdekek csapnak össze a gyártók és a forgalmazók között is. A párbeszéd pedig koordinálatlan. Ez jellemző az egész ágazatra is. Hiányzik a koncepció. Budapestnek például most készítettük el a kereskedelmi stratégiáját megalapozó tanulmányt, amelyet a kereskedelmi koncepció kialakítása követ majd.
- Máshol létezik ilyen? Párizsnak van például kereskedelmi koncepciója?
- Miért ne lenne? Kidolgozott, a kereskedelmi kamarákkal egyeztetett program, amely illeszkedik a városrendezési tervvel. Az ilyen koncepcióval kiküszöbölhetőek az olyan anomáliák, mint amilyenek nálunk az egyes kereskedelmi háromszögekben alakultak ki. Budapesten 50 ezer üzlet működik. Az élelmiszer-kereskedelemben jelentős számú a kevés tőkével, rossz kereskedelmi technológiával ellátott, kis területű bolt. A csatlakozást követően egyértelműen tönkre mennek, ha a mostani szemléletben folytatják a tevékenységüket. Ez a nagy piacgazdaságokban nem probléma, de itthon foglalkoztatáspolitikai oldalról szemlélve komoly vérveszteség. Mit fog csinálni a sarki fűszeres két év múlva?
- Új vállalkozásba kezd.
- Ez nagy kérdés...
- A GfK képes arra, hogy önállóan megcsinálja a már említett kereskedelmi koncepciót és felkészítse a sarki fűszerest? Feltételezhetően ez jó üzlet.
- A GfK rendszeresen méri a kereskedelmet, ahogy a multiktól, úgy a kicsiktől is információkat szerez. A koncepció alapvetően két pilléren nyugodna. Az egyik a kis és középvállalkozásokat felkészítése az uniós csatlakozásra. A lehetőségeket vázolnánk fel, hogyan kell kinéznie egy modern boltnak, kis alapterületen milyen kényelmi szolgáltatásokat lehet nyújtani. A másik a mindenki számára hozzáférhető információs adatbázis. Például egy újságárus egy adott kerületben fel tudná mérni, milyen a kerület lakossági összetétele és hány konkurens működik. Ha nem is az egészhez, de a fontosabb adatokhoz ingyen juthatna hozzá.
- Ez kicsit úgy hat, hogy a GfK mozgatná a háttérben a szálakat.
- Erre sem én, sem a GfK nem lenne képes, önteltség lenne azt képzelni, hogy ebben a szerepben vagyunk, viszont a fontos érdekképviseleti szervek tagságába tartozunk. A célunk elsősorban, hogy a döntéshozók és az érdekképviseletek felismerjék, megértsék, mit jelent számukra az uniós csatlakozásból fakadó koncentráció és miért kell felkészülni rá.
Hőnyi Gyula
