Az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában a nettó megtakarítási ráta (a pénzügyi vagyon a háztartások éves jövedelméhez viszonyítva) 4 körül van, tehát a lakosság a viszonylag magas jövedelmekhez képest is igen sokat takarít meg. A lakosság megtakarítási preferenciáit ezekben az országokban jelentős mértékben befolyásolja, hogy a háztartásoknak maguknak kell gondoskodniuk a gyermekek egyetemi oktatásáról, az egészségügyi ellátás egy részéről és nyugdíjaskori ellátásukról. A gondoskodóbb európai országokban, Németországban és Olaszországban a lakossági megtakarításállomány a lakosság éves jövedelmének csupán másfél-, illetve két és félszerese. Franciaországban 3, Japánban 2,5, Kanadában 1,6 ez az arány.
Magyarországon a megtakarítási ráta 2000-ben 0,65 százalék volt. Ez a mutató azonban a hitelállomány - különösen a jelzáloghitelek - azóta bekövetkezett jelentős növekedésével feltehetőleg romlott. A pontos adatokat csak 2004-ben tudjuk meg, mivel a KSH másfél év késéssel készíti el a teljes lakossági jövedelemmérleget, tehát a bruttó kereseten kívül a vegyes és tulajdonosi jövedelmet is kimutatható statisztikát - mondta lapunknak Vadas Gábor, az MNB elemzője.
A háztartások által felvett hitelek aránya szintén nemzeti sajátosságokat tükröz. A G7 országai közül az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Kanadában a lakosság hitelállománya kismértékben meghaladja a háztartások éves jövedelmét. Ez - különösen az Egyesült Királyságban - jelentős mértékben a lakásfinanszírozási rendszernek tulajdonítható. Mindhárom országban nagy jelzáloghitel-állomány halmozódik fel, amelynek csupán a kamatváltozása is nagy hatással van háztartások vagyonára. Nem elhanyagolható azonban, hogy a rövid lejáratú fogyasztási hitelek könnyen hozzáférhetőek, így különösen népszerűek.
Említést érdemel még a hitelkártyák elterjedtsége, ami Európára kevésbé jellemző. (A hitelfelvevők likviditási korlátja szintén a leggazdagabb országokban a legmagasabb, vagyis a magas jövedelmű amerikai és kanadai fogyasztók könnyen és magas limittel kapnak fogyasztási hitelt.) Leginkább Olaszországban figyelhető meg a lakosság hitelekkel szembeni ellenszenve, ott az éves jövedelemnek csupán háromtizedét éri el a hitelállomány. Franciaországban 0,6, Németországban 0,8-0,9 ez az arány, míg Japánban 1, Kanadában 1,1. Magyarországon a hitelek állománya a családok éves jövedelmének egytizede körül van.
A piaci szereplőket is foglalkoztató kérdés, hogy Magyarország a jövedelmek növekedésével és a bankrendszer fejlődésével, valamint a jelzálog és a kártyahitelezés beindulásával melyik irányba, az angolszász vagy a kontinentális fejlődés felé tart. A kutatók várakozásai szerint a Németországihoz hasonló arányok kialakulása várható.
Tóth Katalin
Tóth Katalin