BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Új stratégia: vissza az alaptevékenységhez

A Posta 2007-ig terjedő stratégiája 2005-től szerény nyereséggel számol, ha a társaság vissza tud térni a postai alaptevékenységhez, vissza tudja passzolni az államnak a reménytelen helyzetű Tetrát, Eurohívót és az elektronikus közbeszerzést. A jövőben pedig a tőkeszegény cég letesz a hosszú megtérülési idejű nagyberuházásokról.

2002. október 27. vasárnap, 23:59

A Magyar Posta igazgatósága első olvasatban megtárgyalta a társaság ötéves stratégiáját. A 2003-tól 2007-ig terjedő program egy, az alaptevékenységhez visszatérő, üzleti alapon működő postával számol annak érdekében, hogy a jelenlegi 6 milliárdos veszteség után 2005-ben pozitív üzemi és adózás utáni eredményt, 2007-ben pedig néhány százmilliós nyereséget tudjon felmutatni. Csáki György, a társaság elnöke lapunknak elmondta: kétségek merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy csupán a Klotild-palota és egyéb ingatlanok értékesítése, valamint más egyszeri bevételek okozták-e a Posta 7,3 milliárd forintos eredményromlását. Valószínűtlennek tartja, hogy a Posta az ideivel azonos, több mint 4 milliárdos negatív üzemi eredmény mellett tavaly 1,3 milliárdos nyereséget tudott elérni.

A tőkeszegény Posta, amely az alaptevékenységhez sem rendelkezik elegendő forrássokkal, ne fektessen be 7-8 éves vagy annál hosszabb megtérülésű projektekbe - vélekedik Csáki. A társaság meg szeretne szabadulni a készenléti kommunikációs rendszer, a Tetra kialakításától (amelynek a tenderét az előző kormány lefújta, és amelyre ezért végelszámolás vár). Felszámolnák az Eurohívó rendszert is, amely nagyon szűk kört, elsősorban orvosokat szolgál ki. A gond az, hogy az érintettek beleegyezése nélkül nem lehet felbontani a szolgáltatási szerződéseket, így nem lehet végelszámolni, viszont fizetni kell a licencdíjakat. A Posta elektronikus piacterét megtartanák, viszont az elektronikus közbeszerzési rendszernek szívesen búcsút mondana a társaság. Az ideális megoldás az lenne, ha a kormány 2,1-2,2 milliárddal kártalanítaná a társaságot, illetve megvenné a korábban a kormány utasítására életre hívott, reménytelen távközlési beruházásokat. A tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatal és az Informatikai és Távközlési Minisztérium hozna létre egy közhasznú társaságot ezek üzemeltetésére, erre azonban egyenlőre nincsen pénz a költségvetésben. A jövőben a Posta csak az alaptevékenységéhez kötődő, 5 éven belül megtérülő beruházásokba vág bele. Bevezetik a termékszintű költségszámítást és a piaci alapú belső elszámolóárakat. Az univerzális szolgáltató kötelezettségnek a jövőben is eleget tesz a társaság, annak ellenére, hogy a fiókok 20 százaléka termeli a bevétel 80 százalékát, a többség pedig tetemes veszteséget hoz. A 3250 fiók közül azonban megszűnhet az a 627, amelyek 600 fősnél kisebb településeken működnek, így fenntartásukra nem kötelezi törvény a Postát. A hálózatba beilleszthető banki és biztosítási szolgáltatásokat, a Postabankkal kötendő szerződés és a német partnerrel alapított vagyon- és életbiztosító társaságok révén fenntartják, és bővíteni szeretnék okmányirodai, esetleg földhivatali szolgáltatásokkal. Saját utazási irodát a jövőben nem szeretne a Posta, de bizományosként vállalná ilyen jellegű termékek árusítását. A beruházások elsősorban a logisztika javítására, a vasútról való leválásra koncentrálnak majd. A társaság új logisztikai centrumát 2004-ben adják át.
Tóth Katalin

Tóth Katalin
Tóth Katalin

Ez is érdekelhet