A GVH elfogadhatatlannak tartja a beszerzési árak alatti értékesítés és a fizetési határidők szabályozását az agrárrendtartási törvénytervezetben - tudtuk meg a szervezettől, amely egyébként több oldalban véleményezte a paragrafusokat. A tervezetet az Éfosz (Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége) támogatja a leginkább, de az összes kereskedelmi érdekvédelmi szervezet üdvözölne egy jól áttekinthető, betartható szabályozást. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a GfK Hungária Piackutató és Agrármarketing Centrum által készített egyik elemzés szerint a gyártók a beszerzési árakat és a fizetési határidőket csak a 3-4. helyre sorolták a kereskedőkkel szembeni nehéz együttműködési feltételek között.
Az agrárrendtartási törvény tervezetében a mezőgazdasági élelmiszerekre vonatkozóan 30 napban szabnák meg a kereskedők fizetési határidejét, illetve kivétel nélkül megtiltanák a beszerzési ár alatti értékesítést. (Kérdés azonban, hogy a nem mezőgazdasági termékekre, így például a non-food kategóriába tartozó háztartási vegyi árukra vagy más egyéb napi fogyasztási cikkekre, amelyek száma nagyságrenddel nagyobb, mint a mezőgazdaságinak számítóké, milyen szabályozás vonatkozna). A GVH szerint nem lenne célszerű termékspecifikus szabályozást alkotni, mert az feszültségeket idézne elő a piacon. A határidők szigorítása is a visszájára fordulhat, hiszen nem kizárt, hogy a kereskedők ennek fejében alacsonyabb árakat préselnének ki a gyártókból.
Egy az agrártárcához közel álló jogász úgy véli, egyáltalán nem biztos, hogy a törvénytervezetben megmarad a belkereskedelemre vonatkozó passzus. A jogszabály csak Magyarország uniós csatlakozásáig maradna életben, s legfőképpen azért születik, hogy a kormány betartsa erre vonatkozó ígéretét. A törvény egyébiránt a mezőgazdasági termékek ármozgását szabályozná. Persze megoldható, hogy a kereskedelemre is kitérjenek, ám kérdés, hogy ennek lenne-e értelme.
A tervezet nem jelöli meg, milyen szervezet tartatja majd be a törvényt - derül ki a GVH véleményéből. Jelenleg semmi sem szabályozza a fizetési határidőket, ahogyan az uniós tagországokban sem. Ott egyébként a határidők szintén igen széles sávban szóródnak. Egyes tanulmányok szerint kizárólag Franciaországban van a fizetési határidőt meghatározó, nem egészen egyértelmű, de hivatkozási alapnak használható jogszabály.
Az itthon etalonnak számító brit szabályozás etikai kódexben rögzíti a kereskedelmi technikákat (NAPI Gazdaság, 2002. június 6., 1. oldal). Az ottani versenyhivatal több év alatt két ezeroldalas tanulmányt is írt ez ügyben és kvázi szakhatóságot is létrehozott a szabályok betartásának ellenőrzésére. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elképzelései is hasonlóak. (Lényeges különbség, hogy itthon nem készült átfogó tanulmány a kereskedelemről.) Boldizs József, a szaktárca főosztályvezetője lapunknak elmondta: a magyar etikai kódex szövege elkészült, jelenleg várják a szakma képviselőinek visszajelzéseit. Információink szerint a gyártók egy része pénteken egyeztet az üggyel kapcsolatban.
Hőnyi Gyula
