- Az erőművek zöme gáztüzelésre állt át, s a lakossági fogyasztók köre is állandóan bővül. Mikor lesz tehát törvény és mikor áremelés?
- A politikusoknak kell a legjobban tudniuk, hogy nyáron van a gázáremelés „szezonja”, az év első felében tehát nem indokolt az árakhoz nyúlni. Drasztikus egyszeri lakossági áremelésre bizonyosan nem kerül sor. Az árak alakulásával ugyan nem szorosan, de összefügg a gáztörvény elkészülte. A piacnyitás jogi hátterét meg kell teremteni, aminek első lépése az új gáztörvény elfogadása kell, hogy legyen. Erre alapozva jól átgondoltan kell kialakítani majd a részletes szabályozás összes elemét, beleértve az árszabályozást is. A széles körű szakmai és a szükséges tárcaközi egyeztetések lefolytatása után lehet kiadni a gázpiac működését részleteiben szabályozó rendeleteket. Mindezeket figyelembe véve úgy vélem, hogy legkorábban a jövő év közepén nyílhat meg a gázpiac. Magától érthetően minden piaci szereplőnek más az érdeke: a fogyasztó a lehető legolcsóbban akarja megkapni a gázt, a szolgáltató meg a lehető legnagyobb profitot akarja elérni. A jogszabályalkotók érdeke pedig az, hogy működjön a piac. Olyan jogszabályokra van szükség, amelyek durván senki érdekeit sem sértik.
A tévhiteket cáfolva leszögezem: a gáz fogyasztói ára az ország európai uniós csatlakozása miatt nem emelkedik.
- Szakmai körökben lehetségesnek tartják, hogy az árampiac jövő januárra tervezett nyitása néhány hónappal eltolódhat. Elképzelhető ez?
- Erre a kérdésre határozott nemmel tudok válaszolni. Valamennyi jogszabályt időben kiadtunk, illetve kiadunk. A tavaly decemberben elfogadott villamosenergia-törvény szerint a piac szereplőinek szeptember 1-ig kellett engedélykérelmüket benyújtaniuk ahhoz, hogy a megnyíló piacra léphessenek. Augusztus 23-án megjelent a feltételeket tisztázó négy kormányrendelet. Egyébként is azt gondolom, a korábbi szakmai egyeztetések olyan mélységűek voltak, hogy a részlegesen liberalizált árampiac potenciális szereplői a jogszabályok megjelenése előtt is tisztában voltak a legszükségesebbekkel. A többi, alacsonyabb szintű jogszabály is kellő időben napvilágra kerül.
- Milyen lesz és mikortól lesz működőképes a szabad az árampiac?
- Jövő január 1-től az árampiac 33-35 százalékát nyitjuk meg, ez nem kényszer, hanem lehetőség, amivel a feljogosított fogyasztó vagy él, vagy nem. Akkor megy ki a szabadpiacra, ha megéri neki, ha valóban olcsóbban tud áramhoz jutni, mint amennyiért ma kapja. Ez attól függ, milyen lesz ennek a piacnak a kínálati palettája. Ez pedig a hazai termelőktől, szolgáltatóktól, kereskedőktől és az importtól függ. A piacképes hazai termelés és az import keverékéből lehet majd kialakítani olyan mennyiséget és árakat, amelyek vonzóvá teszik a fogyasztók számára a piacra való kilépést, ám ez hosszabb folyamat. Biztos vagyok abban, hogy január elsején nem rohan mindenki új szerződést kötni, de nagyon örülnék, ha a jövő év során ez a piac elkezdene működni.
- Európa-szerte erőművi többletkapacitások vannak. Meddig teheti az importlehetőség fölöslegessé a hazai kapacitások bővítését?
- Az import nem csodaszer, hiszen nem végtelen a nemzetközi összekötő vezetékeink kapacitása és túlságosan nagy fölös kapacitások sincsenek. Az évtized második felében várhatóan előtérbe kerül a hazai erőmű építésének kérdése. Szeretném hangsúlyozni, hogy az erőműépítést is elsősorban a piaci szempontok vezérlik és állami beavatkozásra csak akkor kerülhet sor, ha az ellátás biztonságának veszélyeztetése vetődne fel. Az biztos, hogy az MVM mint közüzemi nagykereskedő súlya fokozatosan csökken, ezért egyre kevesebb közüzemi kapacitással kell rendelkeznie; a szükséges mennyiséget valószínűleg a megkötött hosszú távú szerződések biztosíthatják. A jövőt tulajdonképpen a gazdaság fejlődése, annak iránya határozza meg, ettől függ, hogy mikor kell Magyarországon új alaperőművet építeni.
- Áthidaló megoldásként szolgálhatnak a kisebb, áramot és hőt egyaránt előállító, úgynevezett kogenerációs fűtőművek is?
- A kogenerációs erőművek megítélése természetesen más, mint a nagy alaperőműveké. Ezek néhánytól 50 megawattig terjedő teljesítményűek és környezetvédelmi szempontból is kifejezetten előnyösek. Kormányzati eszközökkel mindenképpen támogatni kívánjuk ezeknek a jó hatásfokú, a levegőt alig szennyező berendezéseknek elsősorban a lakossági távfűtés fejlesztését szolgáló elterjedését. Ez a szándék egyébként megnyilvánult már a villamosenergia-törvény egyik végrehajtási rendeletében is, ami mintegy 50 százalékos árelőnyt ad az áramátvételnél, ha az áram eladója ilyen erőmű.
Regős Zsuzsa
