Magyarországnak sikerült a régióban nemzetközi finanszírozási központtá kinőnie magát, s a legjobb úton halad afelé, hogy ezt a pozíciót az uniós csatlakozás után is megtartsa. Hanyatlás nem tapasztalható - mondta lapunknak Réti László, a PricewaterhouseCoopersszel együttműködő Dezső Réti Antall & Landwell ügyvédi iroda vezető partnere. Az adóhivatal 2001. évi adatai sem utalnak visszaesésre, az off-shore társaságok saját tőkéje tavaly 5284 milliárd forint volt, 46 százalékkal több, mint 2000-ben. A kormányzat a 2003-as adótörvény tervezetében máris hozzákezdett az uniós csatlakozás utáni rezsim kidolgozásához annak érdekében, hogy hazánk regionális szolgáltató és pénzügyi központ maradjon.
Magyarország off-shore szabályozásának versenyképesnek kell maradnia riválisainkkal - Luxemburggal, Svájccal, Írországgal és Ciprussal - összehasonlítva. (Írországnak például kitűnő reputációja és egységesen 10 százalékos társasági adója van.) Az off-shore cégek jelenleg 3 százalékos társasági adót fizetnek Magyarországon, ezt a kedvezményt azonban csak a 2002. december 31. előtt bejegyzett cégek alkalmazhatják, és azok is csupán 2005 végéig. A csatlakozás után az off-shore társaságokra a belföldön működőkkel azonosan 18 százalékos társasági adó és 2 százalékos helyi adó vonatkozna.
Ez a tehernövekedés azonban megölné a hazai off-shore cégeket, amelyek a 250-300 nagy off-shore társaság által mozgatott dollár-százmilliók révén 8,5 milliárd forint adóbevételt hoztak a magyar büdzsének tavaly. (A teljes pénzügyi szektor 46,3 milliárd forint adót fizetett ugyanebben az évben.) A nagy külföldi társaságoknak 6-9 százalékos reál-adóterhelés esetén megérné Magyarországon maradni - mondta lapunknak Mike Glover, a KPMG vezető adópartnere. Az adótörvény tervezete ezt értesüléseink szerint nem az adókulcs csökkentésével, hanem a társasági adó alapjának módosításával kívánja elérni. Az uniós szabályozás csak olyan adószabályozást enged meg, amely minden Magyarországon működő társaságra egyaránt vonatkozik. Így az a megoldás látszik kibontakozni, amely szerint az off-shore társaságok által tipikusan végzett tevékenységeket - a vállalatcsoport-finanszírozást és a jogdíjak elkönyvelését - kedvezőbb módon számítanák be a társasági adó alapjába. A reál-adóterhelés ezzel 9-12 százalékra csökkenne. Ezt a szabályozást természetesen a hasonló tevékenységet végző hazai társaságok is kihasználhatják, de ha elég ügyes a törvényalkotó, akkor nem jelent komoly adókiesést a költségvetésnek.
Nagyobb problémát jelent a helyi adó, amellyel a jelenlegi tervezet még nem foglalkozik. Az off-shore társaságok helyi adója elengedésének egyik versenysemleges módja az lehetne, ha a törvény pontosan meghatározná a nemzetközi tevékenységből származó bevételt, és azt mentesítené a helyi adó alól. Ez a szabályozás azonban mindazokra a településekre hatással lenne, amelyek nagy exportáló társaságoknak adnak otthont. (Beruházásösztönzési célból a nagybefektetőknek több helyen amúgy is hosszú távú adómentessséget adtak az önkormányzatok.) Alternatívaként felmerülhet, hogy gazdaságilag elmaradott, de például Budapesthez közeli területeken nulla százalékos helyi adókulccsal adózó speciális térségeket jelölne ki a kormány. Területfejlesztési célból ezt az uniós normák is lehetővé tennék, és az önkormányzatok se tiltakoznának.
Magyarország sosem volt off-shore paradicsom, a klasszikus kereskedelmi és vagyonkezelő off-shore társaságok nem telepedtek le itt, a biztosítók és bankok off-shore mamutjai inkább a Virgin-szigeteket, illetve a Karib-tenger más vidékeit választották. Magyarországon egy speciális off-shore alfaj, a nagyvállala-tokon belüli belső finanszírozást, a nyereség, illetve a költségek országok közötti mozgatását biztosító, valamint a jog- és bérleti díjak, bánya- és egyéb járadékok beszedését, illetve vállalaton belüli továbbkölcsönzését biztosító off-shore cégek telepedtek meg - mondta Tuller András ügyvéd. Az alapokat ehhez a hitelintézeti törvény és az MNB szabályozása teremtette meg, amelyek szerint a vállalatcsoporton belüli finanszírozás nem minősül hitelezési tevékenységnek. A multik idetelepülő off-shore társaságai sokszor könyvelésük egy részét is kihelyezik Magyarországra (ez is magyarázza, hogy a magyar off-shore cégek 2001-ben átlagosan 62 főt foglalkoztattak), így nem csak az auditoroknak és ügyvédeknek hoznak bevételt, de munkahelyet is teremtenek. Az off-shore társaságok árbevétele tavaly a pénzügyi vállalkozások 2718 milliárd forintos árbevételének kevesebb mint ötödét, 488 milliárd forintot tette ki, 295 milliárdos adózás előtti eredményük viszont több mint fele a szektor 486 milliárdos eredményének. Összesített jegyzett tőkéjük a pénzügyi szektor 3148 milliárdos jegyzett tőkéjének több mint kétharmadát, 2545 milliárd forintot tesz ki.
A kanadai cégén keresztül befektető brit Hanson Plc magyar leányaként létrejött Leaf Kft. által nemrég kivont kétmilliárd dollárt - az ügyletről a Népszabadság számolt be - hamarosan pótolni tudják az új cégalapítások. A fürdőszobai berendezéseket előállító MAAX Canada Inc. cége a Cégközlöny információi szerint augusztusban 42,47 millió dollár nem pénzbeli apportot (feltehetőleg értékpapírt) helyezett el jegyzett tőkéjében, a nagyobb összegek azonban az off-shore cégek esetében a tőketartalékban szoktak megjelenni. A Universal Pictures Hungary Licencia Kft. feltehetőleg a másik hazánkban is honos alfajt képviseli, a film- és videójogdíjak begyűjtésével és vállalaton belüli továbbhitelezésével foglalkozó társaság júliusban emelte 61,6 ezer dollárra jegyzett tőkéjét.
Tóth Katalin
