A közelmúltban megalakult a Baromfi Terméktanács új tagozata, a Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetsége. A szövetség elnöke és a szabad tartásos baromfitenyésztés zászlóvivője Bárány László, a 300 millió forint törzstőkéjű Baromfi-Coop (BC) Kft., valamint a tavaly szeptemberben létrehozott, 100 millió forint jegyzett tőkéjű Master Food (MF) Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A BC a kizárólagos importőre a francia Master csirke tenyészállatoknak. A cég a hathetes előnevelt csirkéket értékesíti a Master Foodnak, amely aztán az integrációba vont termelőkhöz helyezi ki az állatokat - mondta lapunknak Bárány. A Magyarországon újnak számító szabad tartásos baromfitermékek e hónapban Red Master néven már kaphatók a nagyobb fővárosi üzletekben.
A szabad tartás abban különbözik a biotenyésztéstől (NAPI Gazdaság, 2002. július 20., 6. oldal), hogy utóbbinál a takarmányhoz felhasznált gabona is bio kell legyen, például nem használhatnak az előállításához növényvédő szert. A szabad tartásos baromfitenyésztés lényeges eleme, hogy a takarmány kizárólag növényi eredetű, antibiotikumoktól és mesterséges hozamfokozóktól mentes. A baromfi olyan istállóban nevelkedik, ahonnan bármikor kimehet az épületet körülvevő füves területre. Az előírt minimális vágási életkor kétszerese az ipari baromfiénak, 81 nap az ipari átlagos 40-42 nappal szemben.
A szabad tenyésztésű baromfi egyelőre csak 0,5 százalékot tesz ki a baromfifogyasztásban, ez azonban 2005-2006-ra 2,5 százalékra növekedhet. Bárány arra számít, hogy idén 1500-1800 tonna szabad tenyésztésű baromfit értékesítenek, s évente megkétszerezik az eladott mennyiséget, így - miközben az MF árbevétele jövőre az egymilliárd forintot is elérheti - az eladott szabad tartásos baromfihús néhány éven belül 3500-5000 tonna lehet. Annak ellenére bíznak a növekedésben, hogy a természetes módon tartott baromfi előállítási költsége kétszerese az ipari módszerekkel nevelt baromfiénak, így a szabad tartásos baromfihús-termékek ára csaknem duplája az eddig megszokottnak.
László Levente
