Az MFB pénteki igazgatósági ülésén a testület nem szüntette meg Baranyay László felmentett elnök-vezérigazgató munkaviszonyát. A bank közleménye szerint az igazgatóság úgy döntött, hogy Baranyayt a testület következő ülésén hallgatják meg. Az igazgatósági ülés napirendjén szerepelt a felmentett elnök-vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetése, de a testület úgy ítélte meg, hogy e kérdésben több tisztázandó körülmény vetődött fel, ezért döntöttek a személyes meghallgatás mellett. A kérdésekről a következő ülést megelőzően levélben tájékoztatják Baranyay Lászlót. Több lap is úgy tudja, hogy Baranyayt elsősorban a tavalyi 450 millió eurós kötvénykibocsátásról akarja meghallgatni a testület.
A jelentős volumenű eurókötvény-kibocsátás fő célja az volt, hogy forrást teremtsen a Mol gázüzletágának megvásárlásához és egyéb más kormányzati célok megvalósításához, amelyek a költségvetésben nem szerepeltek és onnan nem lettek volna finanszírozhatók. Az eurókötvényből befolyt pénzt rosszabb kondíciókkal sikerült befektetni, mint amennyibe a forrás havonta kerül, így a bank veszteséget szenvedett el, amit valószínűleg felrónak Baranyaynak, akit a bank vezetése célszerűnek tartana rendkívüli felmondással felmenteni. Ez esetben a leváltott elnök-vezérigazgató nem lenne jogosult felvenni azt a mintegy 200 millió forintos végkielégítést, amelyet tavaly megkötött hatéves menedzserszerződése értelmében kapna.
Az MFB igazgatósága pénteken a 300 millió euró konzorciális hitelfelvétellel kapcsolatban döntött még arról is, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a mandátum kiadható. A Népszabadság az MTI-re hivatkozva hírül adta, hogy a tendernyertes konzorcium a Kereskedelmi és Hitelbankból, a holland ABN Amróból, a Commerzbankból, az Intesából, valamint a CIB Bankból áll.
A kétéves költségvetési törvényt módosító csomagban a kormány előterjesztése szerint az MFB vagyonkezelésre átadja befektetési portfólióját az ÁPV Rt.-nek. Korábbi elképzelések szerint az MFB-portfólió egyszerűen a vagyonkezelő tulajdonába került volna, az ÁPV Rt.-nek azonban nincs pénze az üzletrészek megvásárlására, az ingyenes vagyonátadás pedig a törvényjavaslat szerint azért nem volt megvalósítható, mert az az MFB tőkéjének leszállításával járt volna, így rontotta volna a bank prudenciális mutatóit. A most elfogadott hibrid megoldás szerint a társaságok - és feltehetőleg azok esetleges veszteségei - az MFB mérlegében maradnak, de a tulajdonosi döntéseket az ÁPV Rt. hozza meg. A két állami társaság között azonban még nem történt meg a hatáskörök pontos elhatárolása.
A kormány az MFB tulajdonosát, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot bízta meg azzal, hogy állítsa össze az átadandó vállalatok listáját. A kormány eredeti elképzelései szerint leépítésre kerülő kereskedelmi portfolió tavaly 5,18 milliárd forint nyereséget termelt a banknak, nem utolsósorban azért, mert számos olyan társaságot tartalmazott, amelyek valóságos piaci értékét nehéz megítélni, miután olyan állami megrendeléseket és egyéb kedvezményeket kaptak (például a Nemzeti Autópálya Rt. és Defend), amelyekre piaci körülmények között feltehetőleg nem számíthattak volna. A bank ebből finanszírozta az állami feladatokat és a fejlesztési banki tevékenységet, amiből 3,338 milliárd forint vesztesége származott.
T. K
Tóth Katalin