Voltaképpen sikeres évet zárt tavaly a Kögáz, amely jelentősen növelte forgalmát: az elmúlt hat évben hálózatfejlesztésre fordított 5 milliárd forintból 2,7 milliárdot tavaly költöttek el, így az 1995. végi ötezer kilométer hosszú vezetékhálózatot 7,5 ezresre bővítették. A korábbihoz képest látványosan nőtt az adózás előtti nyereség is, amely 500-600 millió forint közötti volt tavaly, ám még ez is csupán egyharmada a privatizáció idején ígért 8 százalékos tőkearányos nyereségnek. Thomas Hecker szerint az a legfőbb probléma, hogy Magyarországon egy kalapba dobnak mindent, s az árszabályozásnál nem veszik figyelembe, hogy régiónként más és más a szolgáltatók költsége, holott az energiahivatalnak az árakat a különbségek szem előtt tartásával kellene kialakítania. Ha ez a differenciálás megtörténne, a hazai átlagnál körülbelül öt százalékkal lennének magasabbak a Kögáz területén a fogyasztói árak.
Ami a jövő évi piacnyitást előkészítő új gáztörvény tervezetét illeti, azt Hecker egyértelműen részrehajlónak tartja, hiszen abban megengedhetetlen előnyt kap a Mol Rt. a szolgáltatókkal szemben, így nem lehet igazságos a verseny a liberalizáció után. Mint megjegyezte, a Mol versenyképessé tétele nem állami feladat. Az rt. elnöke jónak tartaná, ha a piacnyitás után - az árampiachoz hasonlóan - megalakulna egy független rendszerirányító is.
A német E.ON érdekeltségébe tartozó társaság idén 15 települést tervezett a hálózatba kapcsolni, ebből azonban jó, ha a felét tudja teljesíteni. Emögött az a bizonytalanság áll, miszerint a hálózatfejlesztési hozzájárulást (ez a beruházási költségek felét jelenti, amelyet az érintett lakók, illetve az önkormányzatok fizetnek) várhatóan csökkentik majd az év során. Ma még nem tudni, mikor jelenik meg a módosító rendelet és milyen mértékben csökken a hozzájárulás. A Kögáz területén 700 önkormányzat van, közülük 420 rendelkezik gázvezetékkel, a többi nem - közölte a társaság elnöke.
Regős Zsuzsa
Regős Zsuzsa