Az eredményességet tekintve tavaly rekordévet zártak a bankok - állapították meg a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. elemzői a bankszektor összes eszközének több mint 80 százalékát lefedő hitelintézetek előzetes adatai alapján. Az előre jelzett adó előtti profit az előző évhez képest 49 százalékkal nőtt, a mérlegfőösszeg 12,5 (reálértéken 3,3) százalékkal. Mérlegfőösszegét és ügyfélállományát a 15 legnagyobb bank közül a Raiffeisen Bank és az Erste Bank növelte a legnagyobb mértékben, az expanzió „árát” azonban tükrözik a kiugró költségnövekedésről tanúskodó számok.
A világgazdasági recesszió nagyvállalatokra gyakorolt hatása csak az utolsó negyedévben fékezte a dinamikát a bankszektorban, a lakossági állományok növekedése azonban ekkor is lendületes maradt. Az üzleti aktivitást jól tükröző korrigált mérlegfőösszeg tavaly 21,1 százalékkal nőtt. Emelkedett a mérlegen kívüli aktivitás is, a határidős ügyletek terén 68, a függő kötelezettségek esetében 49 százalékkal.
A legnagyobb tételt jelentő ügyfélhitelek állománya a múlt évben 19,5 százalékkal bővült, részesedése az eszközállományon belül az egy évvel korábbihoz képest 2,9 százalékkal 54,5 százalékra növekedett. Legdinamikusabban, 62,8 százalékkal a lakossági hitelek állománya nőtt, a vállalati hiteleké 12,1 százalékkal gyarapodott. A vállalati hitelek így a mérlegfőösszeg 36,9 százalékát teszik ki, a lakossági hitelek azonban a dinamikus növekedés ellenére még mindig csak az 5,8 százalékát jelentik.
Az ügyfélbetétek nominálisan 15,2 százalékos növekedése több mint 4 százalékponttal elmaradt az ügyfélhitelekétől. A vállalati betétek 2000 vége óta 19, a lakosságiak 14,4 százalékkal bővültek. A hitelezési aktivitás felfutását figyelembe véve szembetűnő a lakossági betétek kiugró gyarapodása - állapítják meg az elemzők. (A kihelyezett lakáshitel-állomány tavaly mintegy 130 milliárd forint volt, de 2001 a gépjármű-hitelezésben is kiugró év volt a közel 150 ezer új autó értékesítésével.)
A lakossági betétek imponáló növekedését az MKB elemzői szerint egyrészt a reálkeresetek számottevő (átlagosan 6,4 százalékos) növekedése magyarázza. A keresetek a köztisztviselőknél még nagyobb mértékben nőttek, e réteg megtakarításai pedig jellemzően inkább a bankokhoz, mint a tőkepiaci instrumentumokba vándorolnak. Kedvezően hatott a kivonásra kerülő uniós valuták euróra, illetve forintra való beváltása is, ami az otthon tartott megtakarításokat is a bankrendszerbe áramoltatta. Az egyszeri díjas életbiztosításoktól való elfordulás, illetve a hektikus részvénypiaci mozgások ugyancsak pozitívan hatottak a banki megtakarításokra.
A vizsgált bankok saját tőkéje több mint 20 százalékkal, az éves infláció (9,2 százalék) mértékét jelentősen meghaladóan nőtt a mérleg szerinti eredmény dinamikus növekedésének köszönhetően. A nettó kamateredmény az előző évinél 11,7 százalékkal volt magasabb, azaz reálértéken mintegy 3 százalékkal nőtt. A nettó jutalék- és díjbevételek még ennél is dinamikusabban, 21,7 százalékkal bővültek, igazolva, hogy a bankok a több mint egy éve stabilizálódott kamatrés mellett próbálják az egyéb jövedelemelemek súlyát növelni. A kamatrés leegyszerűsítetten kalkulált 3,5 százalékos értéke nem változott az előző évihez képest. A banküzemi költségek a megfigyelt körben a 2000. év végihez képest alig (1,8 százalékkal) növekedtek. Emögött elsődlegesen a szervezet- és létszám-racionalizálás húzódik meg (a minta bankjainál az alkalmazotti létszám tavaly több mint 700 fővel csökkent).
B. Zs.
