Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai biztosítótársaságok 416 milliárd forint díjbevétellel zárták tavalyi évüket, ami 8,35 százalékkal volt magasabb a 2000-ben befolyt 383,9 milliárdos díjnál. A hosszú éveken keresztül az éves inflációt néha többszörösen is felülmúló növekedést produkáló ágazat visszaeséséért az életbiztosítások a felelősek: ennek az üzletágnak a díjai - 171,7 milliárd forint - elmaradtak a 2000-ben befolyt 178,4 milliárdos összegtől. A csökkenésért leggyakrabban a tőkepiac helyzetét, illetve ehhez kapcsolódóan a befektetéshez kötött életbiztosításokat teszik felelőssé. Ennek ellentmondani látszik, hogy a befektetéshez kötött életbiztosítások darabszámát illetően növekedés figyelhető meg: 2000-ben 251 ezer, 2001 végén pedig csaknem 320 ezer darabot tartottak nyilván a biztosítók. A csökkenés ugyanakkor nyilvánvaló az egyszeri díjas szerződések esetében, a folyamatos díjú befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések száma azonban növekedett.
A 100 százalékot is meghaladó infláció morzsolta el az életbiztosítások 1993-ban megállapított adókedvezményét, itt lenne az ideje felülvizsgálni a 250 ezer forintos díjfizetés esetén érvényes 50 ezer forintos adókedvezményt - mondta lapunknak az egyik biztosító vezetője. Ma már ugyanis nagyságrendekkel nagyobb, évi 240 ezer forintos adókedvezményt nyújt az állam a lakásépítésre, illetve -vásárlásra. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) biztosításokért felelős elnöki tanácsadója, Banyár József úgy vélekedik, hogy az életbiztosítási adókedvezmény az azóta bekövetkezett infláció miatt valóban elavult, de mivel az éves átlagos díjak, alig haladják meg az évi 100 ezer forintot, az ügyfelek többsége még ezt sem tudja kihasználni. A szakember inkább a befektetésre szolgáló egyszeri díjas termékek visszaesésére vezeti vissza a díjbevétel csökkenését.
A biztosítók tavalyi kárkifizetési adatait tekintve feltűnik, hogy az életbiztosítási szolgáltatásokra kifizetett összeg igen erőteljesen, a 2000. évi 38,5-ről 65,2 milliárd forintra emelkedett, ugyanakkor a befektetéshez kötött biztosításokra történt kifizetések nem nőttek ilyen meredeken: 2000-ben 14,1, 2001-ben pedig 27,4 milliárd forint volt az összegük. A nagyarányú kifizetést tehát nem indokolja a tőzsde mélyrepülése, sokkal valószínűbb, hogy tömegesen jártak le azok a szerződések, amelyeket a 90-es évek legelején, az életbiztosítási boom idején kötöttek a cégek. A kieső szerződéseket a cégek egy része nem tudta pótolni, így az olyan nagy életbiztosítók, mint az ING-N-N vagy az ÁB-Aegon veszítettek részükből: az előbbi 52,6 milliárdos díjbevétele 1,7, az utóbbi 31,8 milliárdos díja 2,2 százalékkal kisebb piaci részesedést biztosított számukra, mint egy évvel korábban.
Piaci részesedésüket azok a cégek tudták növelni, amelyek a nem életbiztosítási piacon is jelentős szereplők. A nem életbiztosítási díjak ugyanis a 2000. év végi 205,7-ről 244 milliárd forintra növekedtek tavaly, amelyet a szakemberek az autóeladások húzó hatásával, illetve az ingatlanpiac biztosítási piacot is motiváló fellendülésével magyaráznak. Mindenesetre a legnagyobb társaság, az Allianz-Hungária 103,1-ről 120 milliárd forintra tudta növelni bevételeit, ami csaknem 2 százalékos piacirész-növekedést jelentett a számára. Jelentősen megugrottak tavaly a kárkifizetések is: 2000-ben 109,1, tavaly pedig 146,9 milliárd forintot fizettek ki a cégek a nem életbiztosítási szerződésekre. Igaz, csak önmagában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási károk értéke 44,1-ről 57,1 milliárd forintra növekedett, amit a szakemberek a korábbiakhoz képest jóval nagyobb összegű kifizetéssel járó személyi sérüléses károkkal magyaráznak.
Gilyén Ágnes
