Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányzatnak még az idén döntenie kell arról, mi a szándéka a magyar folyami áruszállítással, választ kell adnia arra, hogy szükség van-e erre a tevékenységre - mondta Somlóvári László, a Mahart vezérigazgatója a csütörtöki sajtóbeszélgetésen. A tevékenység fennmaradásához legalább 5-6, legfeljebb pedig 10 milliárd forint technológiai támogatásra lenne szükség, a cég az elmúlt egy évtizedben - szemben például a MÁV Rt.-vel - ugyanis még üzemeltetési támogatásban sem részesült. Amennyiben k;t/h'rom éven belül nem jut forráshoz a Mahart, eltűnik a magyar folyami áruszállítás - jegyezte meg Somlóvári. A Mahartnak nincs olyan mobilizálható vagyona, amelynek az értékesítéséből befolyó pénz lefedné a hiányt. A vezérigazgató elmondta, hogy a társaság székházának eladása szerepelt a tavalyi üzleti tervben, ám piaci áron nehéz túladni az ingatlanon, az alatt pedig nem kíván tőle megválni a cég. Ennek ellenére a budapesti belvárosi épület eladását továbbra sem vették le a napirendről. A 2001-es üzleti tervben a székház értékesítésével együtt 6,5 milliárd forint bevételre és 2,8 milliárd forint mérleg szerinti eredményre számított a menedzsment, de az eladás meghiúsulása miatt az árbevétel mintegy egymilliárd forinttal kevesebb lesz a tervben szereplőnél, s a mérleg szerint eredmény sem éri el a 2 milliárdot. Főként az al-dunai hajózás megindulásának köszönhetően üzemi szinten javult a cég eredménye: a korábbi évek 1 milliárdot meghaladó veszteségével szemben 2001-ben 400-500 millió forint vesztesége lehet üzemi szinten a cégnek.
Tavaly, csakúgy mint a korábbi évben, körülbelül egymillió tonna árut szállított a Mahart, ám a déli irányú hajózás megindulásának köszönhetően az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 15-20 százalékkal javult. Somlóvári az idei tervekről még nem tudott beszámolni, ám abban reménykedik, hogy a cég üzemi szinten néhány tízmillió forintos nyereséget még ki tud gazdálkodni, ám a későbbiekben az előbbi források hiányában nem tud talpon maradni a magyar folyami hajózás.
A vezérigazgató biztató jelnek tartja, hogy a korábbi évek után a közlekedési tárca immár nagyobb figyelmet fordít a folyami áruszállításra és a kikötői tevékenységre. Most készül az az anyag, amelynek alapján a csepeli szabadkikötő fejlesztéséhez ISPA-támogatásban részesülhet Magyarország, s Fónagy János, a közlekedési tárca vezetője 2002. január 14-étől az országos logisztikai központok közé sorolta a kikötőt, ami új lehetőségeket teremt s bizalmat kelt a Mahart partnereiben.
D. J.
