Folyamatban van a Magyar Posta Postabankban való 33 százalékos tulajdonszerzésének cégbírósági bejegyzése - közölte a NAPI Gazdaság érdeklődésére Szász Katalin, a Posta tájékoztatási igazgatója. A részletekről azonban egyelőre nem kívánt tájékoztatást adni. Lapunk úgy tudja, a Posta már megkapta a felügyeleti engedélyt is ahhoz, hogy részesedését 10 százalék fölé emelje. A nem szakmai befektetők a hpt. szerint hitelintézetekben legfeljebb 15 százalékos pakettel rendelkezhetnek, az MP azonban a törvény tavaly nyári módosításával - egyetemes postai szolgáltató megnevezéssel - felkerült a kivételezettek listájára, így e korlátozás rá nem vonatkozik.
A kormány tavaly márciusban - az OTP Bank ajánlatának elutasítása után - hozott elvi döntést arról, hogy támogatja a Posta tulajdonszerzését a Pb-ben. Egy júliusi kormányhatározat pontosan meghatározta a menetrendet is. A Posta eszerint az állami tulajdonban lévő 99,97 százalékos részvénycsomagból első lépésként 33 százalékos (névértéken mintegy 6,6 milliárd forintos) részesedéshez jut apport formájában. A Pb-részvények értékelésével korábbi információk szerint a Nemzetközi Bankárképző Központot bízták meg. Az apportálás során alkalmazott árfolyam egyelőre nem ismert. Az OTP Bank egy évvel ezelőtt hivatalosan 25 milliárd, informálisan 30 milliárd forintot ajánlott a Pb-ért. A magasabb árajánlat a jegyzett tőkére vetítve 143, az akkori konszolidált saját tőkére vetítve 71 százalék lett volna.
A Postának a 33 százalék feletti részesedésszerzéshez az épt. szerint nyilvános ajánlatot kell tennie. Ennek során az eredeti menetrend szerint csupán a kis állami tulajdonosok ajánlják fel összességében 0,07 százalékos (névértéken 14 millió forintos) részesedésüket, majd a maradék 66,9 százalékos pakett ugyancsak apportként kerül a Posta tulajdonába. A 0,03 százalékot birtokló egyéb belföldi és külföldi befektetők nyilvánvalóan nem élnek a nyilvános ajánlattétel adta lehetőséggel, különösen hogy a Legfelsőbb Bíróság novemberben úgy döntött, az államnak 106,215 százalékos árfolyamon meg kell vásárolnia a Pb-részvényeket, s az árra 1998. október 20-ától számítva 20 százalékos kamatot is fizetnie kell. Ez azt jelenti, hogy a befektetők a kamatot nem számítva 10 621,5 forintot kapnak egy-egy 5 forint névértékű részvényért (az 1998. évi tőkeleszállítás során a Pb-részvények névértéke 10 ezerről 5 forintra csökkent). A Pénzügyminisztérium az írásba foglalt ítélet ismeretében dönt arról, hogy él-e felülvizsgálati kérelemmel - közölte a PM illetékese.
B. Zs.
Barna Zsuzsa