A Pest megyei logisztikai fejlesztések magyarázata igen egyszerű: Magyarország vasúti és közúti rendszere sugaras szerkezetű, s a főbb vonalakat csupán egyetlen harántirányú út köti össze jelenleg, az M0-s. A körgyűrűnek azonban egyelőre csak a déli szakasza tekinthető közlekedési és szállítási szempontból hasznosíthatónak, hiszen ide torkollanak be a Nyugat- és Dél-Európa felé vezető autópályák (M1--M7, 6-os út, M5) és vasútvonalak. A magyar logisztikai piacot azok a nyugati cégek uralják, amelyek ezekbe az irányokba szállítanak, a keleti piacok ugyanis nem játszanak komoly szerepet az itthon működő külföldi és hazai érdekeltségű cégek életében.
Az északi rész, a régi és az új 2-es út, illetve az M3 közötti szakasz - a Masped Logisztikai Kft. kivételével, amely januárban kezdi meg a 630 millió forintba került fóti logisztikai bázisának működtetését, s amely Dunakeszin szintén nemrégiben adott át egy hasonló létesítményt - egyelőre még nem igazán keltette fel a nagyobb cégek érdeklődését. Mindezt jól jelzi, hogy az ország legnagyobb logisztikai központjai az M0-s déli szakasza mentén, illetve annak közelében jöttek létre, és az ingatlanfejlesztők, a logisztikai szakvállalatok és a kereskedelmi cégek egyaránt ide tervezik új beruházásaik zömét is.
Jó példa erre a biatorbágyi Rozália Park, ahol nemrégiben adott át két holland cég, a Rodamco és a Grontmij egy új, hatezer négyzetméteres raktárépületet. A Rozália Park ezáltal - 160 ezer négyzetméteres földterületével - Magyarország legnagyobb logisztikai központjává vált. Mellette viszont hamarosan újabb 16 hektáron üzleti parkot is építenek az ingatlanfejlesztők. A Rozália Parkban működik egyébként az ország egyik legnagyobb logisztikai szakvállalata, a szintén holland érdekeltségű Rynart Transport Hungary Kft.
Az M1 és az M0 mentén további nagy logisztikai bázisok találhatók: a legnyugatibbat (az M1 Business Parkot Pátyon) és az egyik legkeletibbet (a 18 ezer négyzetméteres Airport Business Parkot Vecsés és Budapest határán) az amerikai AIG/Lincoln építette. Köztük található a törökbálinti Depo, ahol az osztrák Delacher működik. Ugyancsak az M0 közelében van a budapesti Harbor Park, amely egyebek mellett a Crow Holdings fejlesztése, és az amerikai óriásvállalat, a Pro Logis is hamarosan megjelenik az itthoni logisztikai piacon, hiszen Gyálon vásárolt nemrégiben 28 hektáros területet (NAPI Gazdaság, 2001. július 19., 1. oldal).
Két angol cég kifejezetten logisztikai szolgáltatásokra szakosodott a hazai piacon: a P&O Dunaharasztiban, a Tibbett & Britten (T&B) Üllőn működteti központját, de az utóbbinak még van egy kisebb telephelye Soroksáron is. Persze nemcsak ingatlanfejlesztő (AIG, Crow, Rodamco, Grontmij) és logisztikai (Pro Logis, Delacher, P&O és T&B) cégek, hanem például kereskedelmi vállalkozások is előszeretettel választják logisztikai központnak Pest megyét. A CBA beszerzési társulás ugyanis Alsónémediben épít ki új bázist.
E folyamatok láttán egyes szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a főváros körül annyira elszaporodtak a különböző raktárbázisok, hogy tartani lehet attól: túlzott kapacitások alakulnak ki, s esetleg néhányan kénytelenek lesznek kilépni a logisztikai piacról.
Sz. I. M.
Szegő Miklós Iván