Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Matáv a közelmúltban azzal a panasszal fordult a hírközlési hatósághoz, hogy az eTel Magyarország Kft. és a BT Hungária Kft. koncessziós jogba ütköző tevékenységet folytat - erősítette meg a NAPI Gazdaság értesülését Gricserné Heszky Enikő, a Budapesti Hírközlési Felügyelet (BHF) igazgatója. A Matáv azért tett panaszt az említett két cég ellen, mert nehezményezte, hogy a cégek nem zárt felhasználói csoportoknak nyújtanak szolgáltatást, illetve nem tüntetik fel hirdetéseikben, hogy az internetalapú VoIP távközlési szolgáltatás paraméterei eltérnek a hagyományos telefonétól. Gricserné Heszky Enikő elmondta: a vizsgálat során a BHF megállapította, hogy a BT nem sértette meg a panaszos érdekeit, vagyis a társaság zárt felhasználói körnek szolgáltat, és maga is megakadályozza az átlépést a csoportok között. Ezek alapján a BHF a BT esetében nem él szankcióval. Az eTelnél történt hatósági ellenőrzésnél a szolgáltató képviselője nyilatkozott arról, hogy cége nem közcélú szolgáltatást nem nyújt.
E nyilatkozat alapján a hatóság visszavonta az eTel nem közcélú szolgáltatását tudomásul vevő határozatát. Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy az eTel valóban nem tünteti fel szerződéseiben azt, hogy szolgáltatása VoIP szolgáltatás, és nem utal annak gyengébb minőségére sem. Tehát az eTel a szolgáltatást nem az engedélyben foglaltaknak megfelelően nyújtja, és ezzel sérti a koncessziós jogokat. A BHF ezért arra is kötelezte az eTel Kft.,-t, hogy november 15-ig a már meglévő előfizetői szerződéseiben tüntesse fel, hogy VoIP szolgáltatást nyújt, s hívja fel az ügyfelek figyelmét a gyengébb minőségre, vagyis az engedélye alapján nyújtsa a szolgáltatást. Amennyiben az eTel nem tesz ennek eleget, a vonatkozó kormányrendelet alapján a BHF visszavonhatja a társaság engedélyét. Az igazgató elmondta, hogy az eTel a BHF határozatát - mint minden közigazgatási határozatot - megfellebbezheti, s ennek halasztó hatálya van.
A hatályos törvény a távközlési szolgáltatásokat jelenleg két csoportba sorolja. Az egyik a bárki által igénybe vehető, úgynevezett közcélú, a másik pedig egy zárt felhasználói csoportnak nyújtott, nem közcélú távközlési szolgáltatás. A közcélú engedélyköteles, míg a nem közcélú szolgáltatást csak be kell jelenteni. A közcélú távközlési szolgáltatások közül a vezetékes és mobil telefonszolgáltatást csak a koncessziós társaságok nyújthatják, egyéb közcélú távközlési szolgáltatást (például adatátvitel, műsorelosztás) engedély alapján bármely távközlési cég. Bejelentéskor egyebek mellett azt is le kell írni, hogy az adott cég szolgáltatása milyen területre terjed ki, kik részére és milyen formában nyújt szolgáltatást. A távközlési cégnek arról is nyilatkoznia kell, hogy közcélú szolgáltatási tevékenységet nem végez, és azt is meg kell határoznia, hogy nem közcélú szolgáltatás nyújtása esetén milyen ellenőrizhető módon zárja ki (saját maga) a közcélú szolgáltatás nyújtását. A nem közcélú szolgáltatásra vállalkozó társaság tehát telefonkapcsolatot létesíthet például egy nagy cég telephelyei között, s ezt más társaságoknál is megteheti, ám az így képzett csoportokat egymással nem kapcsolhatja össze, mert az már közcélú szolgáltatásnak minősül. Az internet beszédcélú felhasználásán alapuló VoIP - mint adathálózati szolgáltatás - 1999 közepétől engedély alapján nyújtható. E szolgáltatást nyújtók azonban kötelesek feltüntetni mind hirdetéseikben, mind szerződéseikben, hogy a minőségi paraméterek eltérnek a normál vonalakétól.
Diószegi József
E nyilatkozat alapján a hatóság visszavonta az eTel nem közcélú szolgáltatását tudomásul vevő határozatát. Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy az eTel valóban nem tünteti fel szerződéseiben azt, hogy szolgáltatása VoIP szolgáltatás, és nem utal annak gyengébb minőségére sem. Tehát az eTel a szolgáltatást nem az engedélyben foglaltaknak megfelelően nyújtja, és ezzel sérti a koncessziós jogokat. A BHF ezért arra is kötelezte az eTel Kft.,-t, hogy november 15-ig a már meglévő előfizetői szerződéseiben tüntesse fel, hogy VoIP szolgáltatást nyújt, s hívja fel az ügyfelek figyelmét a gyengébb minőségre, vagyis az engedélye alapján nyújtsa a szolgáltatást. Amennyiben az eTel nem tesz ennek eleget, a vonatkozó kormányrendelet alapján a BHF visszavonhatja a társaság engedélyét. Az igazgató elmondta, hogy az eTel a BHF határozatát - mint minden közigazgatási határozatot - megfellebbezheti, s ennek halasztó hatálya van.
A hatályos törvény a távközlési szolgáltatásokat jelenleg két csoportba sorolja. Az egyik a bárki által igénybe vehető, úgynevezett közcélú, a másik pedig egy zárt felhasználói csoportnak nyújtott, nem közcélú távközlési szolgáltatás. A közcélú engedélyköteles, míg a nem közcélú szolgáltatást csak be kell jelenteni. A közcélú távközlési szolgáltatások közül a vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatást csak a koncessziós társaságok nyújthatják, egyéb közcélú távközlési szolgáltatást (például adatátvitel, műsorelosztás) engedély alapján bármely távközlési cég. Bejelentéskor le kell írni, hogy az adott cég szolgáltatása milyen területre terjed ki, kik részére és milyen formában nyújt szolgáltatást. A távközlési cégnek arról is nyilatkoznia kell, hogy közcélú szolgáltatási tevékenységet nem végez, és azt is meg kell határoznia, hogy nem közcélú szolgáltatás nyújtása esetén milyen ellenőrizhető módon zárja ki (saját maga) a közcélú szolgáltatás nyújtását. A nem közcélú szolgáltatásra vállalkozó társaság tehát telefonkapcsolatot létesíthet például egy nagy cég telephelyei között, ám az így képzett csoportokat egymással nem kapcsolhatja össze. Az internet beszédcélú felhasználásán alapuló VoIP szolgáltatást nyújtók azonban kötelesek feltüntetni, hogy a minőségi paraméterek eltérnek a normál vonalakétól.
D. J.
