A nyolc hónapja 2,3 millió euró alaptőkével létrehozott magyar kockázati tőkebefektető társaság első, 3 millió eurós tőkeemeléséből 2,5 millió eurót a bécsi Creditanstalt-csoport biztosított. A bankcsoport (a bécsi Creditanstalt és a CA-IB, valamint a magyarországi CA-IB Értékpapír Rt.) részesedése így együttesen 40 százalék fölé emelkedett a tőkeemelés után már 5,33 millió euró jegyzett tőkéjű Fast Venturesben. A társaság többségi tulajdona a Creditanstalt-csoport és két magánbefektető, Fodor Péter, a Fast Ventures igazgatója és Várkonyi Attila kezében van, a kisebbségi tulajdonon tíznél több magánbefektető, valamint egy pénzügyi tanácsadással foglalkozó és kockázati tőkealapokat szervező társaság, a londoni Campbell Luytens & Co. Ltd. osztozik. (A brit cég kulcsszerepet játszott a Crescendo Technology Fund 800 millió dolláros, valamint a German Mezzanine Fund 1 milliárd dolláros tőkeemelésében.)
A Fast Ventures az tervezi, hogy a frissen bevont 3 millió euró nagy részét 2001 végére befekteti a jelenlegi portfólióját alkotó cégeibe, illetve újabbakba. A társaság jelenleg maximum 500 ezer euró - átlagosan 300 ezer euró - összeget fektet be portfóliócégeibe, de a befektetési összeg felső határa a következő tőkeemelés után az 1 millió euró összeget is elérheti. Az alapítás óta eltelt alig több mint 8 hónap alatt a társaság 8 vállalkozásba fektetett be vagy vállalt erre kötelezettséget, összesen 2,4 millió eurót helyezett így el, és befektetési menedzserei közel kétszáz befektetési lehetőség üzleti tervét tekintették át.
A technológiai szektor cégeinek jelenlegi kedvezőtlen megítélése nem érinti nagyon kedvezőtlenül a Fast Ventures tevékenységét. A korábban inflálódott cégértékelések reálissá válása, illetve az alulértékeltség mellett olcsóbban lehet jó társaságokban tulajdont szerezni, illetve jobb a befektető tárgyalási pozíciója - hangzott el a cég tegnapi sajtótájékoztatóján. A tőzsdék mélyrepülése miatt a befektetésekből történő kiszállás valóban nehezebbé vált, de Közép- és Kelet-Európában ezek 70 százaléka nem tőzsdén keresztül történik, ezért a kedvezőtlen tőzsdei hangulat a térségben kevésbé okoz problémát a befektetőknek. A Fast Ventures, amely azért alakult meg holdig cégformában, nem pedig alapként, hogy idővel tőzsdei társaság lehessen, még nem döntött arról, hogy később, a tőzsdei környezet kedvezőbbé válása esetén a nyilvános kibocsátást választja-e.
T. K.
Tóth Katalin