A főváros rövid távú tervei között talán a legfontosabb az idén befejeződő dél-budai és a Bécsi úti főgyűjtőcsatorna megépítése, illetve az észak-budapesti szennyvíztisztító telep korszerűsítése. Ugyanakkor rövid távon a város vezetésének - ahogyan ezt nemrégiben ismertették a döntéshozók - komoly finanszírozási gondokkal kell küzdenie. Így a dél-budai főgyűjtőcsatorna, valamint a hozzá kapcsolódó gravitációs csatorna és átemelőtelep megépítése azért húzódott át erre az évre, mert az 560 milliós beruházáshoz Budapest sikertelenül pályázott állami céltámogatásra.
Budapest az év végére tervezi a Bécsi úti főgyűjtőcsatorna megvalósítását is: az 522 millió forintos beruházás lebonyolítására a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. kapott megbízást. A budai főgyűjtő teljes hossza mintegy 6 kilométer, költsége pedig mintegy 5 milliárd forintra tehető.
Megkezdődött az észak-budapesti szennyvíztisztító telep korszerűsítése és bővítése is: a mintegy 4,4 milliárd forintos beruházás a tervek szerint 2002 novemberére lesz kész - olvasható a Főpolgármesteri Hivatal internetes honlapján. Ugyanakkor a dél-pesti hasonló létesítmény korszerűsítése befejeződött, és már „csak” egy véderdő telepítése van hátra, amelyet a vízjogi létesítési engedélyben írtak elő a hatóságok. A korszerűsítés eredményeképpen lehetővé válik Dél-Pest csatornahálózatának bővítése, így újabb ingatlanok köthetők rá a szennyvízcsatornára. (A bővített telep a Gyálról és Vecsésről érkező szennyvíz fogadását is lehetővé teszi.) A 7,9 milliárd forintos beruházáshoz a Környezetvédelmi Minisztérium jelentős összegű támogatást nyújt, emellett a főváros világbanki kölcsönt igényel a megvalósításhoz.
Ami a hosszú távú terveket illeti, bár a csatornába bekötött lakások aránya Budapesten 90 százalék felett van, a város területének mintegy 30 százaléka csatornázatlan, így ezeken a helyeken még további feladatok várnak nem csupán a fővárosi, hanem a kerületi önkormányzatokra is.
Az Európai Unió előírása szerint minden 2000 főnél népesebb településnek tisztítania kell a kibocsátott szennyvizet. Budapesten a 100 százalékos biológiai tisztítás eléréséhez óriási beruházásokra van szükség (jelenleg 35 százalékos ez az arány, vagyis a vizek csaknem kétharmada biológiai kezelés nélkül ömlik a Dunába). Ehhez az EU segítsége nélkülözhetetlen, így itt elsősorban a környezetvédelmi célokra kérhető ISPA-támogatás jöhet szóba (további részletekről lásd cikkünket a 23. oldalon).
A főváros leggrandiózusabb, csatornázással összefüggő fejlesztése az úgynevezett központi szennyvíztisztító megépítése lenne több mint 80 milliárd forint értékben. Az ügy rendkívül komoly politikai vitát generált néhány évvel ezelőtt, amikor a tervezett helyszínen, Csepelen még a kerület fővárosból való kiválásáról is népszavazást írtak ki. Bár a vita akkor már korántsem csupán a szennyvíztisztítóról szólt, politikai üggyé vált, végül a csepeliek döntő többsége elutasította a Budapesttől való elszakadást, és így a szennyvíztisztító problematikája is visszakerült a mérnökökhöz. Mint ismeretes, az észak-csepeli sokhektáros területen épülhet majd fel az egész Budapest fejlődését is meghatározó létesítmény.
A csepeli (központi) szennyvíztisztító Budapest nagy részének megoldaná a problémáit, ugyanakkor éppen Csepel és a XXII. kerület (Budafok és Nagytétény) szennyvíztisztítását csak egy újabb (negyedik) tisztítómű tenné lehetővé. Ennek a helye Dél-Budán lesz, megépítése pedig mintegy 15 milliárd forintba kerül a legújabb becslések szerint.
Sz. I. M.
Szegő Miklós Iván