Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Péntek óta nem indított gépet a Malév. Mikor szállhatnak fel újra a társaság repülői?
- A tervek szerint ma 12 óra 55 perckor indul egy-egy járat Düsseldorfba és Kijevbe. A menetrend szerinti forgalom pedig ma estig várhatóan teljesen helyreáll.
- Miről állapodtak meg a repülőgép-karbantartókkal?
- Elsősorban a bérkérdésről jutottunk egyezségre. Ez a korábbi ajánlatunknak megfelelően 7 plusz 2 százalékos emelést jelent. A plusz két százalék azonban csak bizonyos feltételek mellett valósulhat meg.
- A hét százalék tehát automatikus bérnövekedést jelent. Mit takarnak a bizonyos feltételek a 2 százalék esetében?
- A többletemelés akkor hajtható végre 2001. július elsejétől, ha „a harmadik feles”, vagyis a nem a Malévnek végzett munkák bővülnek, illetve a túlórapénzek és a célprémiumok bizonyos szint alatt maradnak.
- Korábban éppen azért hozták létre az Aeroplexet, hogy harmadik feles megrendeléseket hozzon, ám úgy tűnik, kevés sikerrel.
- Az Aeroplexet 1992-ben alapították, de máig nem érte el az eredeti célt, hogy a megrendelések felét külső partnerektől szerezze. Jelenleg 80 százalékos a Malév-megrendelések aránya a karbantartó cégnél.
- Az eredeti szakszervezeti követelések teljesítése, a 15 százalékos béremelés az Aeroplexnél 600 millió forintos többletkiadást jelentett volna a Malévnek. Mekkora ráfordítást igényel a 7 plusz 2 százalékos béremelés?
- Körülbelül 300 millió forintról van szó, feltéve, hogy a plusz 2 százalék kifizetésének feltételei is valóra válnak.
- A Malév egészénél is hasonló béremelésre lehet számítani?
- Az egész társaságnál még nem kezdődtek meg a bértárgyalások, így erről korai lenne beszélni.
- Mekkora kárt okozott a sztrájk? A hét végén már 150 millió forintról szóltak a hírek.
- Maradjunk ennél az összegnél.
- A szakszervezetek korábban több követeléssel is felléptek. Született-e egyezség például arról, hogy az Aeroplex az ÁPV Rt. közvetlen felügyelete, ellenőrzése alá kerüljön?
- Nem, hiszen ebben az ügyben egyik fél sem kompetens. Ugyanakkor megegyeztünk arról, hogy megvizsgáljuk a lehetőségét annak, miként lehetne bővíteni az Aeroplex kapacitásait a jövőben.
- Ez összefügg a Lufthansa Techniknek, vagyis a Lufthansa AG és a Malév vegyes vállalatának a terjeszkedésével is?
- Szerintem mondvacsinált ügy volt, hogy két hangárt bérelhet a Lufthansa Technik Ferihegyen. E két hangárban ugyanis csak a nagyjavításokat végzik, nem a folyamatos üzemeltetéssel, karbantartással összefüggő feladatokat. Másfelől pedig nem lenne logikus, hogy a Malév ne a saját tulajdonában lévő Aeroplexnek adjon megbízásokat, hanem egy olyan cégnek, amelyben mindössze 15 százalékos a részesedése.
- A Malév reformra szorul - ezt korábban sem tagadta senki. Nemrégiben meghiúsult az ÁPV Rt. által kiírt privatizációs tender. Nem került-e végveszélybe az egész társaság?
- Bízom benne, hogy nem. Remélem, a döntéshozók felismerik, hogy szükség van a Malévre, amely több mint egy egyszerű közlekedési társaság. Példaként említeném, hogy a dublini járat megindítása óta korábban sosem látott turisztikai kapcsolatok jöttek létre Írország és Magyarország között. Vagyis a Malév működése a nemzetgazdaság más ágazataiban is érezteti jótékony hatását.
- Mindez azt hivatott alátámasztani, hogy tőkeemelésre van szükség a Malévnél?
- Igen. Mintegy 180 milliárd forint vagyona van a társaságnak, miközben az alaptőkéje alacsony. Mindenképpen szükséges tehát a tőkeemelés. Ha az elmúlt öt év európai folyamatait nézzük, akkor látható, hogy ezen időszak alatt ötmilliárd eurót fordítottak alaptőkeemelésre a kontinens légitársaságainál. A belga Sabena kisegítése nem kevesebb, mint 750 millió euróba kerülne, erről mostanában vitáznak az ottani illetékesek.
Szegő Iván Miklós
