Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A február 1-jétől érvényes távközlési tarifák megjelenése előtt és után sok támadás érte a Matávot. Indokoltnak tartja-e ezeket?
- Idén konzekvensen sikerült folytatni azt a szakmailag indokolt tarifakiegyenlítést, amelyet a korábbi években megkezdtünk. Az új tarifapolitikához kapcsolódóan a Matáv az év során lépésről lépésre, folyamatosan megjelenik a beszédcélú telefonálókat segítő tarifacsomagokkal, ami teljesen új lesz, s ez már része a társaság új stratégiájának. A mostani tarifaforduló harmadik eleme - amelyet csak a hatósági árak megállapítása után tudtunk kidolgozni - az internetezőknek nyújtott kedvezmény.
Sok félreértés előzte meg a Matáv ezzel kapcsolatos bejelentését, pedig látni kell, hogy az internetezők az új tarifarendszerrel jobban járnak, mint korábban. Addig, amíg nem lesznek a jelenleginél jobb csomagok, a mostaniak érvényben maradnak. Ezek mellé február elejétől pluszkedvezmény társul. Az 51-es behívószámot használók a korábbiaknál kedvezőbb percdíjat fizetnek, s teljesül az internetezők régi vágya, megszűnik a kapcsolási díj. Egy dologban viszont hibásak vagyunk, és ezért elnézést kérek ügyfeleinktől, hogy előbb tettünk kísérletet a régi csomag további értékesítésének leállítására, mint hogy meg tudtuk volna mondani, mi jön helyette. Ez részben a tarifatárgyalások elhúzódása miatt történt, időzavarba kerültünk. Közben módosítottuk az álláspontunkat, s újra megrendelhető a Mindenkinet csomag.
- Február 1-jétől élnek a hatósági áras tarifák, de hátravan még a szolgáltatók hálózatainak összekapcsolásakor alkalmazandó tarifák megállapítása, amelyet éles viták szoktak kísérni. Idén mire számít a Matáv?
- Az összekapcsolási díjak véglegesítését március 1-jére tervezi a kormányzat. Korábban az összekapcsolási díjakról szóló tárgyalásokon valóban voltak konfliktusok az érintettek között, de tavaly kevesebb, s remélem, az idén már alig adódik ilyen helyzet. Ennek két oka van. Egyik, hogy az összekapcsolási díjak évről évre a helyi telefontársaságok javára tolódtak el, s már nincs túl sok hátra ahhoz, hogy kialakuljon a liberalizált piachoz szükséges állapot, vagyis hogy elérjük az Európai Unióban megszokott árszínvonalat. Így egyre kisebb az a tét, amiről vita folyhat. A másik, ami megkönnyíti ezeket a tárgyalásokat, hogy a Hírközlési Főfelügyeletnél megszületett az a tanulmány, amely meghatározza a költségeket, vagyis azt, hogy milyen szolgáltatás mögött milyen költségek vannak, s most már csak ezek alkalmazása a feladat.
- Már említette, hogy a később bevezetendő tarifacsomagok a társaság új stratégiájának lényeges alkotói, milyen további elemekre épül az új koncepció?
- A Matáv új stratégiájának egyik fő eleme a hagyományos telefonálás védelme, erősítése, minőségének javítása, beleértve az internetelérésre használt telefonálást is, vagyis hogy minél jobban megtérüljenek azok a korábbi befektetések, amelyeket erre az üzletágra fordítottunk.
Mindenki érdekelt ebben: a vállalat azért, mert így megtérülhetnek beruházásai, az ügyfelek pedig hosszú távon stabil szolgáltatásra számíthatnak, még akkor is, ha ez már nem fejlődik olyan módon, hogy motorja legyen a Matáv további növekedésének. Itt egy védekező stratégiát folytatunk, amely megerősíti pozíciónkat és az élettartam meghosszabbítására törekszik. A másik része a stratégiánknak a növekedés új hajtóerőinek megtalálása, ezek azok a területek, amelyek a távközlésben az utóbbi időben előtérbe kerültek. Jelenleg a mobiltelefónia a leginkább fejlődésben lévő elem; az internet a jövő fejlődési lehetőségeit hordozza magában; az adatkommunikációnak pedig, amely eddig is gyorsan fejlődött, várhatóan a későbbiekben is hasonló növekedési kilátásai lesznek. Ezenkívül a Matáv annak érdekében, hogy fenn tudja tartani korábbi növekedési ütemét, érdeklődik a külföldi befektetési lehetőségek iránt is, ennek első eredménye, hogy a társaság nemrég többségi tulajdont szerzett a macedón távközlési cégben. A stratégia szerint az előbbiek befolyásolják az árbevételi, növekedési „oldalt”, s emellett áll a költségoldal. Amikor a hagyományos területeken a növekedés lelassul vagy stagnál, csökkenteni kell a költségeket, ennek keretében részben - sajnos - jelentős létszámcsökkentést is végre kell hajtanunk, de a vállalat más területein is tetten érhető a szigorú költséggazdálkodás.
Az igények telítettsége mellett a kialakulóban lévő verseny is lehetetlenné teszi, hogy áremeléssel vagy más módon pótoljuk a kieső bevételeket. A verseny a gyorsan növekvő területen - mobil, adatátvitel, internet - már régóta folyik, ott semmiféle változás nem várható. A hagyományos telefónia már nem bővül tovább és ezen a területen nincs verseny, de ha elkezdődik, tovább fogja szorítani a srófot, ez indokolja a további költségtakarékosságot. Ezt tették a külföldi vállalatok is, a verseny kikényszeríti a takarékos gazdálkodást.
- Egy év múlva bárki beléphet a magyar távközlési piacra. Ön szerint hány szolgáltatóval számolhatunk a piacnyitás után?
- Ma Magyarországon vannak fontos játékosok, fontos szereplők, de nem lesz akkora tolongás a megnyíló piacon, mint például annak idején Németországban volt. Azt gondolom, hogy fontos szereplő lesz a Matáv, a Vivendi, s az alternatívok közül is jelen lesz két-három cég. Azt feltételezem, hogy a nemzetközi szolgáltatásban - ahol alacsony a belépési küszöb - egy-két nagy nemzetközi társaság is megjelenik majd egy-egy végponttal. Azt azonban nem hiszem, hogy ezeken túl a hagyományos telefóniába többen beszállnának. Ezenkívül egy-egy városban, térségben, szolgáltatási területen néhány kisebb vállalkozás megjelenik majd, de a Matáv szempontjából a lényeges versenytársak számát három-négyre becsülöm, ezekkel kell majd megmérkőznünk.
Diószegi József
