Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ÁPV Rt. bizonytalan időre elhalasztotta a Malév Rt. privatizációját, miután a potenciális befektetők a pályázatok hétfői beadása előtt visszaléptek (NAPI Gazdaság, 2001. január 8., 1-4. oldal). A vagyonkezelő ezt követően felgyorsítja a tárgyalásokat a légügyi szövetségek képviselőivel annak érdekében, hogy a Malév mielőbb csatlakozhasson egy globális csoporthoz. A légitársaság pénzügyi stabilitásának megteremtése érdekében az ÁPV Rt. idén saját forrásból várhatóan 4-8 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a Malév Rt.-ben, ám ennek időpontját és a pontos összeget egyelőre nem tudta megmondani Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója a hétfői sajtótájékoztatón. Az említett összeg csupán a szinten tartásra elegendő. Gansperger ennél nagyobb tőkeemelést is el tud képzelni, ehhez azonban a vagyonkezelőnek központi költségvetési támogatásra lenne szüksége.
A vagyonkezelő 2-4 milliárd forintra számított a Malév 10 százalékos részvénycsomagjáért, illetve a tőkeemelési jogért. (A privatizációs elképzelés szerint a befektető a légitársaság alaptőkéjének 10 százalékát kitevő részvénycsomagot szerezhette volna meg közvetlenül, s tőkeemeléssel jutott volna további mintegy 37 százalékos részesedéshez.)
A privatizációt előkészítő cég, az ING Barings európai közlekedési ügyekért felelős igazgatója, John Marshall elmondta, hogy a nagy légitársaságok nem annyira expanzióval, mint inkább a konszolidációjukkal vannak elfoglalva, s ennek is szerepe lehetett a Malév privatizációjának sikertelenségében. Gansperger szerint nehezítette az értékesítést, hogy a Malév és a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) között nincs - az együttműködést kiszámíthatóvá tévő - hosszú távú szerződés. Javíthat ezen, ha az LRI szintén a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe kerül, erről folytatódnak a tárgyalások.
A Malév eredményei is nehezítették az értékesítést. Antal Erzsébet, a légitársaság vezérigazgatója elmondta, hogy tavaly 5 milliárd forint pluszkiadással járt az üzemanyag-áremelés, s hiányzik az a 4 milliárd forint is a Malév kasszájából, amit az úgynevezett Equant-részvények eladásából remélt, ezeket ugyanis nem értékesíthette. (A cég 1999-es mérlegét is egy korábbi Equant-részvénycsomag eladásával sikerült javítani. Akkor a Malév ebből 4,2 milliárd forinthoz jutott; ez is hozzájárult, hogy a 878 millió forint üzemi veszteség ellenére 6,6 milliárd forint mérleg szerinti eredményt ért el (NAPI Gazdaság, 2000. május 30., 6. oldal). A vezérigazgató szerint a tavalyi évet többmilliárdos veszteséggel zárja a társaság.
Papi Attila, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese ugyanakkor megfelelőnek tartja a privatizáció célját, vagyis hogy ennek révén is gyarapítsák a Malév forgalmát és bevételét s az alkalmazott technikát - vagyis a privatizációval együtt egy szövetségi rendszerhez csatlakozást - is helyénvalónak találja.
D. J.
