Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Melyik tulajdonos hozta a döntést az új vezérigazgatóról és az elnökről?
- A fővárosi közgyűlés. A szerződés szerint háromévenként adja a két nagytulajdonos, azaz a konzorcium és a főváros az elnököt. Korábban Polgár Miklós töltötte be ezt a tisztséget, a főváros képviseletében. Mandátumának lejárta után én kerültem a helyére mint a konzorcium vezérigazgatója és a francia tulajdonos magyarországi leányvállalatának elnöke.
- Mennyi ideig tartott, amíg a tulajdonosok tisztázták a menedzsmentszerződés kérdéses pontjait?
- Másfél évig.
- A hírek arról szóltak, hogy a külföldi tulajdonosok Budapest jó referenciaértéke miatt voltak hajlandóak az egyezkedésre és arra, hogy többévi nyereségről mondjanak le.
- Ez így van. Én a külföldi tulajdonosok helyett befektetőket mondanék, hiszen kisebbségi üzletrészük van a vízművekben, viszont ők irányítják a társaságot. A francia Suez Lyonnaise des Eaux-nek egyébként egy százalékkal több tulajdoni hányada van a vállalatban, mint a konzorcium másik tagjának, az RWE Aqua GmbH-nak.
- Nehezen tudom elhinni, hogy egy befektető csak a referenciáért mond le 7-8 évi profitról.
- Én ezt megértem, de azt tudni kell, hogy a két külföldi tulajdonos szakmai, és nem pénzügyi befektető, s hitelességük szempontjából nekik fontos a referencia, a szakmai elkötelezettség.
- Arra gondolok, hogy a befektetők esetleg megegyeztek a fővárosi önkormányzattal jövőben teljesülő, jelentős nyereséget hozó beruházásokról.
- Semmiféle háttérmegállapodás nincs, sem a Suez Lynaise des Eaux-val, sem az RWE-vel. Ha gyanú merülne fel arra, hogy a befektetők megállapodtak volna az önkormányzattal mondjuk arról, a jövőben ők végezhetnék a szemétszállítást vagy a közüzemi szolgáltatást, azt határozottan cáfolnám.
- Készültek-e számítások, hogy a konzorcium mekkora összegről mondott le a fővárossal tető alá hozott megállapodás kapcsán?
- A még hátralévő mintegy húsz év alatt nagyjából 20 milliárd forintról mondtak le. Ez több, mint amennyit a befektetők a vízműre fordítottak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a befektetők menedzsmentdíja húsz év alatt csökken nagyjából 20 milliárd forinttal, de nekik rögtön az elején majdnem ennyi pénzt kellett befektetniük az üzletbe. Ha csak a befektetett 17 milliárdnak a kamatát vesszük alapul - négy évvel ezelőtt ez akármelyik bankban 15 százalék körül alakult és még most is 10 százalék körüli betéti hozamokat lehet elérni -, az jóval több, mint amennyit a befektetők kapnak menedzsmentdíjként. 1998-ban 1,3 milliárd, tavaly 1,9 milliárd forint volt a menedzsmentdíj; idén év végén 1,5 milliárd forintot kapnak a befektetők, jövőre pedig várhatóan 1,6 milliárdot. Ezért a pénzért vezetik a céget. Én úgy gondolom, hogy ez a befektetés nagyon jó üzlet a fővárosnak.
- Az évek során viszont folyamatosan emelkedik majd a menedzsmentdíj.
- Az előbb elmondottakkal együtt természetesen lesz majd nagyobb is a díj, idővel elérjük a kétmilliárd forintot, s azokkal számolva jön ki a 17 éves megtérülés. Természetesen gyorsított ütemben igyekszünk a vállalatot szolgáltatási, szervezettségi és menedzsmentszempontból valóban világszínvonalra emelni, abban bízva, hogy ezáltal a befektetés megtérülése is javul.
- Esetleg szó van arról, hogy idővel értékesíti a fővárosi önkormányzat a részesedését?
- Kizártnak tartom. Ez nagyon fontos pozíció számukra, mert így az abszolút többségükkel irányításuk alatt tartják a vállalatot.
- Hosszú távú stratégiájukban mekkora előfizetőiszám-növekedéssel számolnak? Korábban bejelentették, hogy terjeszkedni kívánnak.
- Budapesten nem számolunk a háztartások számának növekedésével. A tendencia a főváros lakosságának csökkenése. A családok az agglomerációba költöznek, s emellett azzal is számolnunk kell, hogy akik itt maradnak, azok vízfogyasztása is csökken. Ez a folyamat rendkívül összetett, de elég arra gondolni, hogy a város lakossága elöregszik. Az idősebbek pedig egyre kevesebb vizet fogyasztanak. Tehát mi a hosszú távú stratégiánkban nem számoltunk fogyasztóiszám-növekedéssel. Az viszont kézenfekvő, hogy a környező települések vízellátásában tudunk és akarunk is nagyobb szerepet játszani.
- Mekkora beruházást igényel a terjeszkedés?
- Ez változó, nagyban függ az építendő csővezeték hosszától, átmérőjétől. Mindenesetre százmillió forintokról beszélhetünk.
- Ha a konzorcium nem kíván még több pénzt befektetni, megoldható-e a beruházás a vízmű profitjából?
- Igyekszünk a vízmű profitját visszaforgatni beruházásokba, de nem zárkózunk el attól sem, hogy befektessünk, ha az értelmes és célszerű lépésnek tűnik - ha a beruházás pénzügyileg is igazolható, és ha a fővárossal esetleg sikerül például a szóban forgó beruházásokra külön megállapodást kötni. Hozzá kell tennem, hogy mi - most nem a konzorciumra, hanem a Lyonnaise-re gondolok - dolgozunk országos beruházásokon, de ez nem függ össze a fővárossal.
- Gyanítom, hogy éppen a francia fél számára fontos a budapesti referencia. A régióban milyen beruházásokat szeretne végrehajtani a Lyonnaise?
- Prágában várható egy újabb nagyberuházás. Bár a cseh főváros kisebb a magyarnál, ettől függetlenül komoly tendert írtak ki, s ezt cégünk szeretné megnyerni. Hozzá kell tennem, hogy a Lyonnaise Európa legnagyobb vízközműtársasága. 150 millió ember vízellátásáról gondoskodik.
- Talán Prágában nem lesz olyan bonyolult privatizációs szerződés, mint Budapesten.
- Én nem hiszem, hogy a Lyonnaise a jövőben aláírna hasonló szerződést, mint Budapesten. Ez unikum. Sehol a világon ilyen szerződés nincs, és az eddigi tapasztalataink alapján nem is lesz.
- Továbbra sem tetszik a konzorciumnak a szerződés?
- Most már együtt lehet vele élni, de másfél év kemény munkája kellett ahhoz, hogy elfogadható értelmezést nyerjen a dokumentum. Természetesen a konzorcium már a privatizáció legelején jelezte a fővárosnak az aggályait, azt, hogy a szerződés túl komplikált, többféleképpen értelmezhető. Nemzetközi tapasztalataink alapján vannak egyszerűbb a modellek. Egy nemzetközi tender végeredményét már nem lehetett módosítani.
- Ha a konzorcium már előre jelezte az aggályait, miért ment bele az üzletbe?
- Budapest és Magyarország kiemelt jelentőségű a Lyonnaise des Eaux számára.
Hőnyi Gyula
