Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valószínűleg nincs még itt az ideje a medvepiacnak, a világgazdaságban még túl sok a fejlődésre utaló momentum ahhoz, hogy tartós bessz alakuljon ki a tőzsdéken – véli számos, a Bloomberg által megkérdezett szakértő. Ugyanakkor a mostani, az amerikai jelzáloghitel-piacról érkező válság globális likviditásszűkítő hatásának hosszú távon meglesznek a kedvezőtlen következményei a részvénypiacon is. A 2002 óta tartó hossz-piacnak alapvetően két éltető eleme volt: a globális gazdasági növekedés és a finanszírozási rendszer, amely hatalmas mennyiségű szabad pénzzel (likviditással) árasztotta el a világ tőkepiacait, s nyomta a piaci árfolyamokat a magasba. A részvénypiacon megnövekedett a hitelből történő kivásárlások száma, ugyanis a magas likviditás miatt viszonylag olcsó hitelből lehetett megvásárolni a cégeket, amelyek jó cash-flow-termelő képessége lehetővé tette, hogy a megvételre fordított hiteleket és kamataikat törlesszék. Most, hogy a jelzáloglevél-hisztéria miatt a vállalatikötvény-piacon (és persze a biztosabb eszközök piacán is) a hozamok agresszív emelkedésnek indultak, az áremelkedés pénzügyi háttere megbicsaklott.
Ugyanakkor a fundamentumokkal egyelőre nincs baj. Bár az amerikai gazdaság a lakáspiac gyengesége és a szigorodó hitelfeltételek miatt lassult, az európai és a feltörekvő piacok növekedése együttesen pótolják a kieső erőt – véli Robert Buckland, a Citigroup londoni vezető részvénystratégája. A világgazdaság még mindig az alacsony infláció melletti növekedés fázisában van, s a környezet továbbra is kedvező a növekedésorientált eszközök számára.
Az amerikai gazdaság gyengesége mellett Kína és a többi ázsiai állam robusztus növekedést produkál, Japánban robbantak a vállalati profitok, Európában kis lassulást követően még mindig erőteljes a növekedés – osztja a véleményt Chen Zao, a BCA Research montreali elemzője is.
A szakértők szerint tehát jelenleg túl sok, a növekedés és a fejlődés irányába mutató momentum van jelen ahhoz, hogy tartós medvepiac alakuljon ki. A Citigroup stratégája szerint a vállalati profitok idén világszerte tíz százalékkal gyarapodnak, ami a tavalyi 16 százalékhoz képest ugyan csökkenés, de azért nem nevezhető rossznak. Szerinte csak nyereségoldalról két számjegyű növekedést illene produkálniuk a részvénypiacoknak a következő 12 hónapban. Az amerikai vállalatok sem muzsikálnak rosszul, az S&P–500 cégeitől az első negyedéves 3,9 százalék helyett átlagosan 7,9 százalékos bővülést várnak a második negyedévben.
A részvények olcsóságát még egy adat támasztja alá: a Morgan Stanley Capital All-Country World Indexének vállalatai átlagosan 16,4-es P/E (árfolyam/nyereség ráta) mellett forognak, míg 2000-ben a netlufi kidurranásakor ez az érték 35 felett volt. A szakértők szerint a piac tehát nem mutatja azon extrém túlértékeltség jeleit, amelyek a hosszok végét szokták jellemezni. A volatilitás ugyan megnőtt, ez azonban csak azt mutatja, hogy a bikapiac érettebb fázisába érkezett, a visszaesések és az emelkedések ilyenkor intenzívebbé válnak – véli Buckland.
Természetesen a sok optimista hangvételű nyilatkozat mellett akadnak mérsékeltebbek is. Ezek szerint a likviditás szűkülése – ha nem is azonnal, de mondjuk úgy egy év múlva – előbb-utóbb visszahat a világgazdaság növekedésére is. Ez pedig akkor majd a részvénypiacokon is tartósan éreztetheti negatív hatását, azonban a részvényeknek addig van esélyük újabb csúcsokra kapaszkodni. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a legnagyobb eladási hullámok rendszerint akkor bontakoznak ki, amikor senki sem számít rájuk. Az elmúlt napokban publikált elemzői nyilatkozatok közül eddig szinte egy sem volt, amelyik megkongatta volna a vészharangot a világ részvénypiacai felett, s ez a tény önmagában is baljóslatú.
