Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a részvényvásárlásokra kivetett illeték emelésének híre a múlt héten egy kissé visszavetette a kínai részvények szárnyalását, az ázsiai részvénypiaci hossznak egyelőre nincs vége – véli a Bloomberg elemzése. A részvényár-emelkedés két kiváltó oka – a piacon levő hatalmas pénzmennyiség (likviditás) és a befektetők magas kockázatviselési hajlandósága – a jelek szerint ugyanis egyelőre változatlan. A kínai kormány tervezett adminisztratív lépése mit sem változtat a részvénypiaci hossz makrogazdasági alapján, a kínai külkereskedelmi mérleg hatalmas pozitívumán sem – írja elemzésében Andy Mukherjee, a Bloomberg szakértője. Így a józanság, a részvények alacsonyabb árazása, vagy ahogy Alan Greenspan volt Fed-elnök fogalmazott, a „drámai összehúzódás” nem következett be. S ha meg is érkezik a korrekció Kínában – így tűnik a múlt hét alapján –, nem fog drámai eladási hullámot gerjeszteni az ázsiai részvénypiacokon.
A világgazdaság a jelek szerint továbbra is erős, az amerikai jelzálogpiac visszaesésének hatásait mintha elfújták volna. Stephen Jen, a Morgan Stanley globális forex-stratégája szerint az Egyesült Államok gazdasága hamarosan visszatérhet a „nagy növekedés alacsony infláció mellett” ideális párosításhoz. Ráadásul az olaj hordónkénti ára az eddigi korrekciók ellenére a jelek szerint megmarad 60 dollár felett, ami azt jelenti, hogy nem tűnik el a jelentős mennyiségű petrodollár a globális likviditási rendszerből.
Ezek a tényezők együttesen tehát az ázsiai részvénypiacok további növekedését vetítik előre, s ehhez az ott jegyzett cégek vezetői is segítséget nyújthatnak. A Bloomberg adatai szerint mintegy 350 olyan vezető ázsiai cég volt tavaly (a japán vállalatokon kívül), amelyek úgy növelték eladásaikat, hogy az a fedezeti hányadukra nem volt kedvezőtlen hatással. Persze előbb-utóbb az ázsiai cégek menedzserei is kifutnak a lehetőségekből, hogy további egészséges növekedést hozzanak részvényeseiknek, ez a pont azonban egyelőre nem érkezett el – véli az elemzés.
Az ázsiai tőzsdéken jegyzett vállalatokban tehát még bőven vannak tartalékok, amelyeket például eszközeik hatékonyabb felhasználásával szabadíthatnak fel. De eladósodottságuk sem nevezhető magasnak, így a további növekedésnek és a beruházások finanszírozásának bőven van még tere akár hiteloldalról is – idézi az elemzés Daniel McCormack és Tim Rocks, a hongkongi székhelyű ausztrál Macquarie Bank Ltd. szakértőinek tanulmányát. A 350 vizsgált, eszközeinek hatékonyságát növelő cég közül 200 adóssága alacsonyabb a saját tőkéjéhez mérten, mint 2002-ben volt.
Bár sokak szerint ezek a tényezők már tükröződnek a jelenlegi árfolyamokban, vannak, akik vitatkoznak ezzel az állítással. Az átlagos P/E mutató a vizsgált ázsiai piacokon 14 körül mozog, ezzel számolva még mindig mintegy 14 százalékkal olcsóbbak a szemügyre vett vállalatok, mint voltak a legutóbbi ázsiai válság idején. Mun Hon Tham, az ABN Amro hongkongi elemzője szerint egy szempontból mutatnak túlértékeltséget a papírok, ez pedig az árfolyam nagysága a könyvekben szereplő eszközök értékéhez képest. Az ok egyszerű, nem a cégek nettó eszközértéke, hanem a növekvő nyereségek adtak eddig is lökést az ázsiai cégeknek, s erről az oldalról további növekedés várható.
A kockázati tényezők között persze ott szerepelnek a carry trade ügyletek is. Az olcsó jen az alacsony japán kamatokkal jelentősen hozzájárul a globális likviditás bőségéhez. Így egy japán gazdasági fellendülés jendrágulással párosítva alaposan visszafogná a térség részvénypiacainak további növekedését is – írja az elemzés. A múlt heti visszaesés során ugyan némileg erősödött a rekordmélységben lévő japán deviza, ez azonban inkább a short zárásoknak volt köszönhető, s úgy tűnik, átmeneti jelenség volt.
Összességében egyelőre nem tűnik úgy, hogy az ázsiai piacon kialakult hossz alapvető okaiban változás állna be, ezért az még kitarthat egy ideig.
