Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kevesebb mint három év, és elvileg felvásárolhatóvá válik a hazai tőzsde három legnagyobb, eddig független társasága, a Richter, a Mol és az OTP. Mindhárom cég esetében ugyanis egyetlen alapszabályi korlát áll a felvásárlás útjában, nevezetesen az, hogy a társaságoknál maximált az egy részvényes vagy részvényesi csoport által leadható szavazatok aránya. A Richternél 25, az OTP-nél szintén 25 (ha van másik 10 százaléknál nagyobb tulajdonos, akkor 33), a Molnál pedig 10 százalékban határozták meg azt a plafont, ami behatárolja, hogy mennyi szavazattal élhet egy-egy részvényesi csoport. Ilyen alapszabályi megkötések ismeretében nyilván egyik társaság esetében sem kezdődik meg egy ellenséges felvásárlás, hiszen hiába gyűjtené össze a részvények jelentős hányadát valaki, a teljes irányítás megszerzésére nem nyílna lehetősége.
A gazdasági társaságokról szóló törvény ugyanakkor lehetővé teszi az ilyen típusú védművek lebontását az úgynevezett áttörési szabállyal. E szerint az adott cég alapszabályában meglévő, szavazati jogokat korlátozó passzusok automatikusan érvényüket vesztik, ha nyilvános vételi ajánlat következtében valamely részvényes a szavazati jogokat megtestesítő részvények legalább 75 százalékát megszerzi. Ez a jogszabály a törvény tavaly nyári módosítása óta jelent könnyítést a korábbiakhoz képest a függetlenségét féltő menedzsmentek számára, a régi gt. ugyanis még 50 százalékra tette ezt a határt.
Ez annyit tesz, hogy nem kell már 50, elég 25 százalékos részvénycsomag ahhoz, hogy blokkolni lehessen ilyen cégeknél egy esetleges felvásárlást. Így az, hogy az OTP a múlt héten a külföldiek szavazati korlátozására vonatkozó rendelkezéseket könnyítette, nem jelenti a felvásárlás könnyebbé válását.
A blue chipek esetében egyelőre más okból sem kell felvásárlástól tartani. Az áttörési szabályt ugyanis olyan társaságok esetében nem kell alkalmazni 2010. január 1. előtt, melyek még 2001 előttről eredeztetik szavazati jogokat korlátozó rendelkezéseiket (mint az OTP és a Mol). A Richternél pedig az állami kézben lévő 25 százalékos részvénycsomag jelenti gátját a felvásárlásnak, ennek értékesítése pedig az ezen részvényekre kibocsátott átváltható kötvények 2009. őszi lejáratáig várhatóan nem történik meg. A cégek függetlenségére 2009–2010-ig adott haladék egyébként másfél éve, az új tőkepiaci törvény (tpt.) készültekor egy időre veszélybe került, felmerült ugyanis, hogy az új tpt.-vel már 2006. május 20-tól bevezetnék az áttörési szabályt, a törvénytervezet szövegét azonban még időben módosították.
Nincs azonban messze 2010. január elseje, így nem lenne meglepő, ha a legnagyobb tőzsdei cégek nagytulajdonostól független menedzsmentjei dolgoznának a megoldáson, hogyan gátolják meg vállalataik majdani felvásárlását. Ennek egyik módja jó eredmények folyamatos elérése, ami az emelkedő részvényárfolyam mellett alaposan meg tud drágítani egy ilyen akciót. A másik egy 25 százalékos blokkoló csomag összehozása lehet „lojális”, a menedzsmentet támogató, s egy esetleges felvásárlást ellenző kezekben. Hogy történtek-e ez irányban lépések, döntsék el a tőzsdei befektetők maguk. Mindenesetre tény, hogy a budapesti független blue chipek vezetőinek az átváltható kötvényeken, opciókon, saját részvényeken és tőkeemelési jogosítványokon keresztül már most is meglehetősen széles eszköztár áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy akár már 2010-ben blokkoljanak egy nem kívánt felvásárlási akciót.
