Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Brókercégüktől, bankjuktól a napokban kapják kézhez a tőzsdei befektetők azokat az igazolásokat, amelyek alapján bevallhatják, majd befizethetik tőzsdei ügyleteik után a szeptember elsejétől bevezetett árfolyamnyereség-adót (áfonya), így érdemes áttekinteni, hogyan adóznak az ettől évekig elszokott tőzsdézők. A brókercégeknek a kimutatás kiküldésére január 31-ét szabja határidőül a törvény. A korábbi árfolyamnyereség-adós évek tapasztalataiból kiindulva biztosan állítható, hogy jobban teszi az adózó, ha maga is utánaszámol, helyes adatokat közöl-e vele brókercége.
A különböző ügyleteknél ugyanis az augusztus 31-én már meglévő papírok esetében választhat az adózó, hogy az augusztus 31-i tőzsdei záróárat vagy a tényleges vételárat választja-e bekerülési árnak, amihez képest a nyereséget elérte.
Ráadásul az általunk megkérdezett szakértők állítása szerint ezt a választást a befektető minden egyes ügylet esetében megteheti, tehát semmiképpen nem árt a brókercég igazolásán szereplő összegnek utánaszámolni (NAPI Gazdaság, 2006. december 29., 9. oldal). Persze más baki is akadhat a rendszerben, nem csupán egy egyszerűen rosszul kiszámolt adóösszeg. Az egyik internetes fórum beírása szerint több tőzsdézővel is előfordult, hogy brókercége véletlenül más ügyfél adóigazolását postázta neki. (Persze azért remélhetőleg nem ez az általános gyakorlat.)
Az adórendszer változásai közül érdemes a befektetőknek észben tartaniuk azt is, hogy mostantól a tőzsdei cégek által fizetett osztalék adója magánszemélyek esetében nem 20, hanem 10 százalék lesz. Ez önmagában is felértékelheti a kedvező osztalékot fizető cégek papírjait a magánszemélyek szemében, hisz így elért hozamuk értelemszerűen magasabb lehet.
Az árfolyamnyereség-adó szempontjából a Budapesti Értéktőzsde elvesztette előnyét a külföldi piacokkal szemben, az összes OECD-tagállam tőzsdéjén megkötött ügylet – legyen az részvény, deviza vagy határidős – ugyanazon elvek szerint adózik, s a veszteségek és a nyereségek szabadon összevonhatók, szembeállíthatók. Kivételt képeznek ez alól az állampapírok (és a befektetési jegyek), az ezen elért árfolyamnyereség ugyanis a kamatadó hatálya alá tartozik, s ezekkel nem lehet veszteséget szembeállítani. A megváltozott adószabályok vélhetően sok munkát okozhatnak egy-egy aktívabb spekulánsnak, hiszen neki az összes szeptember elseje után kötött ügyleténél érdemes ellenőrizni, hogy jól szerepel-e fizetendő adója a brókercég által küldött kimutatásban. Persze lehet haszna is az aktív tőzsdézőnek az adóbevallás elkészítésére fordított napokból – kiderülhet, szeptember elseje után megérte-e tőzsdézni, vagy inkább tarthatta volna állampapírban megtakarításait.
