Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
André Kostolany örökzöld mondása juthat eszünkbe, miközben összevetjük a forint tavaly év eleji árfolyamát a mostanival, nem megfeledkezve az év közben történtekről sem: a tőzsdén kétszer kettő nem négy, hanem öt mínusz egy. A forint az euróhoz képest ugyanis az év végén szinte ugyanott állt, mint az év elején, s ebből – ha eltekintünk attól, mi történt közben – akár le is vonhatnánk a következtetést: az ország megítélése, a jövőre vonatkozó várakozások mit sem változtak. Az év eseményei és piaci folyamatai azonban persze árnyalják a képet, s korántsem mutatnak stabilitást. A kétszer kettőből ugyanis időközben bőven öt lett, s aztán jött a mínusz egy. Konkrétan: az év során először egyre mélyülő pesszimizmus lett úrrá a piacon, majd az év végi hajrában, a megszorító intézkedések bejelentése és a kormányválsággal fenyegető helyzet elmúlta után határozott fordulat következett, az optimista jövőkép egyre inkább eluralkodott, a befektetők egyre szilárdabban kezdtek bízni abban, hogy akik elrontották a dolgokat, helyre is tudják hozni, s az erre irányuló komoly akaratot is látni vélték. Így történhetett, hogy míg 2006 elején és végén egyaránt körülbelül 252 forintot ért egy euró, közben az év közepén csaknem 283 forint is volt a kurzus. (A forint július elején volt a leggyengébb, de érdemi erősödése csak a negyedik negyedévben következett be.)
Az állampapírhozamok bizonyos értelemben hasonlóan mozogtak, mint a forintárfolyam, itt azonban már korántsem igaz, hogy az év végére ugyanoda jutottunk volna, mint ahonnan indultunk. A hasonlóság tehát csupán a trendben figyelhető meg: itt is először hozamemelkedés, majd az év vége felé hozamcsökkenés történt, azonban az állampapírok július eleji gyenge időszaka (hozamcsúcsa) mellett volt egy másik is, mégpedig október elején. Jellemzően a rövidebb papírok (a hároméves futamidőig bezárólag) hozama érte el ekkor a maximális értéket, míg a hosszabbak inkább július elején tetőztek, kivéve a tizenöt éveset, amelyik szintén július elején.
Az, hogy az október eleji gyenge időszak az állampapírhozamoknál nagyobb traumát okozott, mint a forint esetében, egy a szokottnál jelentősebb (50 pontos) jegybanki kamatemelésnek volt köszönhető: ez az intézkedés erősítette a forintot – pontosabban szólva megakadályozta, hogy a július eleji szintre gyengüljön –, a jegybanki alapkamattól intenzíven függő rövid papírok hozamára pedig emelő hatást gyakorolt. Fundamentális oldalról ősszel leginkább az instabil belpolitikai helyzet volt a piacok gyengülését kiváltó ok. Ekkor történt a tv-székház ostroma, valamint az ellenzék győzelme az önkormányzati választásokon – ez utóbbi, mint ok, szintén jól mutatja, hogy a külföldi befektetők bizalmát egyértelműen és maximálisan a Gyurcsány-kabinet bírta. Végül is ez a bizalom éltette a piacot, azaz erősítette a forintot, illetőleg csökkentette az állampapírhozamokat az év további részében is. A rövid futamidejű állampapíroknál az év végére számottevően magasabbak lettek a hozamok, mint az év elején voltak. A három hónapos futamidőnél a különbség csaknem 2 százalékpont, amin persze nem csodálkozhatunk, hiszen a jegybanki alapkamat is ennyit változott ebben az időszakban. Figyelemre méltó viszont, hogy az év eleji és év végi szinteket összevetve a különbség a futamidő növekedésével egyre csökken, a két leghosszabb (tíz- és tizenöt éves) futamidőnél pedig összességében már hozamcsökkenést hozott az év. Ez azt is jelenti, hogy jelentős változáson ment át a hozamgörbe alakja: míg az év elején csaknem lapos, sőt enyhén emelkedő volt, az év végére ismét visszatért a markánsan inverz (lejtő) alak. Az előbbi állapot megfelel annak, amikor a befektetők konszolidáltnak ítélik meg az ország helyzetét, sem drasztikus javulásra, sem romlásra nem számítva a közeljövőben; az utóbbi pedig egy rossz helyzetet láttat, jelentős javulási esélyekkel, a pozitív folyamatokba vetett hitet, bizalmat tükrözve. Hogy ez a bizalom mennyire megalapozott, az a 2007-es adatokból olvasható majd ki.
A hazai magánbefektetők szempontjából jelentős változást hozott 2006 annyiban, hogy szeptembertől a tőkejövedelmeket, így az állampapírhozamokat is húszszázalékos személyi jövedelemadó terheli – azaz számukra azok a hozamok is alacsonyabbak lettek, amelyek amúgy emelkedtek.
