Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem nagyon hivatkozhatnak mostantól a brókercégek arra, hogy nem tudták, mi számít bennfentes kereskedelemnek vagy tisztességtelen piacbefolyásolásnak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ugyanis nemrég ajánlásban hozta nyilvánosságra, milyen típusú ügyletek, megbízások esetén merül fel a tőkepiaci törvény által tiltott helyzetek gyanúja. Az ajánlástól a felügyelet azt reméli, hogy a törvény betartatása könnyebbé válik s a tőkepiac működése is átláthatóbb lesz.
A tőkepiaci törvény szerint minden olyan ügylet piacbefolyásolásnak minősül, amely hamis jelzést ad valamely pénzügyi termék valós keresleti-kínálati viszonyairól, áráról. Az olyan megbízás is piacbefolyásolás, amelynek célja, hogy mesterségesen rögzítse valamely termék árfolyamát, valamint bármilyen más manipulált ügyletkötés az, továbbá a hamis információk terjesztése is piacbefolyásolásnak számít. A megtévesztő ügyleteknek több fajtáját is felsorolja a felügyelet. Ilyen, amikor a kockázatviselő kilétében az üzlet során nem történik változás, például ide tartoznak az egy cégcsoporton belüli átkötések. Megtévesztő ügylet az is, ha valaki ajánlatokat visz be a kereskedési könyvbe csak azért, hogy kereslet vagy kínálat látszatát keltse, viszont az üzlet teljesülése előtt visszavonja az ajánlatot. (Ezen pont alapján a szerző véleménye szerint a brókercégek kereskedői a felügyeletnek küldendő adatlapok kitöltésével tölthetnék éjszakáikat, hiszen visszavont ajánlatokkal minden piaci szereplő találkozott már, nem is ritkán.) Az előre megbeszélt ügyleteket is ide sorolja a felügyelet, kivéve, ha fix ügylet keretében kerül rájuk sor.
Az árfolyam-beállítás alapesete, amikor valamely termék árát a zárásban adott vételi vagy eladási megbízásokkal rögzítik, különösen valamely határidő kifutásakor vagy éves index- és portfólióértékelési időpontokban. Ide sorolandó a kibocsátások utáni mesterséges árfelhajtás is, de az is, amikor egy opció jogosultja piaci fölényével eltéríti az alaptermék árát, s az opció kötelezettjét ezen az áron kényszeríti teljesítésre. A kibocsátó árfolyam-karbantartása is ennek minősül, kivéve, ha bejelentett visszavásárlási program keretében teszi azt. Színlelt ügyletnek, megtévesztésnek minősül, ha valaki a saját nevében, saját számlájára vesz részvényt másnak, mert így megtévesztő kép alakulhat ki egy társaság tulajdonosi struktúrájáról. Ebbe a kategóriába tartozik az is, ha valaki egy pozíció felvétele után olyan híreket terjeszt, amelyek a kedvező irányba lendítik az adott termék árát, majd lezárja a pozíciót. Ami az intézményeket különösen érdekelheti, az az, hogy megtévesztésnek minősül, ha egy intézményi befektető bejelenti tulajdonszerzését egy cégben, hosszú távú befektetésnek tüntetve fel azt, bizalmat ébreszt, majd rányomja pozícióját a piacra. Hamis, félrevezető információ terjesztése egy kibocsátóról szintén ebbe a kategóriába tartozik.
A bennfentes kereskedelem gyanúját a brókercégeknek szintén jelenteniük kell, a felügyelet erre nézve is ad útmutatást.
Az ajánlásban felsorolják a jeleket, amelyek alapján a befektetési szolgáltató bennfentes kereskedelemre gyanakodhat. Ilyen lehet az ügyletek szokatlan koncentrációja egy értékpapírfajtán belül, különösen olyan személyek, intézmények részéről, akikről tudott, hogy közeli kapcsolatban állnak a kibocsátóval. Gyanús a számlanyitás utáni azonnali nagy összegű megbízás adása, s az is, ha az ügyfél ragaszkodik a gyors teljesítéshez, pláne ha időponthoz meri azt kötni. A hosszas felsorolásban helyet kap az ügyfél minden gyanús, megszokottól eltérő viselkedésének észlelése is, akár ha tőle szokatlan értékpapírt vásárol, akár ha tőle szokatlan összegben teszi azt (szó szerint: „az ügyfél által végrehajtani kért tranzakció vagy az ügyfél addig megszokott magatartása eltér a korábban megszokottaktól”). A pszichológiai nyomkövetésnél azért ésszerűbb leírások is találhatók a felügyeleti felsorolásban. Bennfentesgyanús esetnek írják le, ha a kibocsátónál vezető pozíciót betöltő személy vagy nagytulajdonos valamely esemény, bejelentés előtt nagy tételben kereskedik a társaság papírjaival. Ha a brókercég észleli a felsorolt jeleket, akkor már nincs más dolga, mint a felügyelet által közzétett mintalapon bejelenteni azt, a bejelentett-feljelentett pedig nyugodt maradhat, hiszen az adatlapon szereplő információk értékpapírtitoknak minősülnek. Persze azért nem árt, ha az ügyfél jóban van a brókerével, hiszen a hosszas felügyeleti felsorolás alapján szinte csak az nem gyanús, aki nem csinál semmit.
