Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hamarosan Németországban is tömegesen jelenhetnek meg a tőzsdén az angolszász országokban nagy hagyományokkal rendelkező ingatlanbefektetési társaságok (REIT – Real Estate Investment Trust) részvényei. A Deutsche Börse, amely ezen cégek részvényeit is szívesen látná a kereskedett termékek között, ez évre vagy a jövő év elejére várja az ezzel kapcsolatos törvény megszületését. A változással az ingatlanokkal és részvényekkel foglalkozó társaságok szakembereinek reményei szerint egyre több német cég dönt majd amellett, hogy kiszervezi ingatlanjait, s az ingatlankezelést elválasztja a cég alaptevékenységétől. Németországban jelenleg a cégek által használt ingatlanok 73 százaléka van saját kézben, míg az Egyesült Királyságban ez a szám 54 százalék, az Egyesült Államokban pedig mindössze 25 százalék.
A tervezett szabályozás szerint a nyilvános tőzsdei forgalomban szereplő REIT-ek mentesülnének a társaságiadó-fizetési kötelezettség alól, ha vállalják, hogy nyereségük 90 százalékát felosztják részvényeseik között, akik jövedelemadót fizetnek utána. A már létező nyílt és zárt végű ingatlanbefektetési alapokéhoz képest a frankfurti tőzsde szakértői nagyobb likviditást és kiszámíthatóbb hozamot várnak a majdan tőzsdére bevezetendő REIT-ek részvényeitől, s a jegyzési kritériumok, a nagyobb transzparencia miatt a más formában működő ingatlancégekéhez képest kedvezőbb árazást várnak ezekre a részvényekre. Befektetői oldalról kedvező, hogy várhatóan stabil, kiszámítható osztalékhozamú részvényekkel bővül a kínálat. A papírokat vélhetően az „özvegyeknek és árváknak” kategóriába sorolják, együtt a közszolgáltatók részvényeivel. Ugyanakkor a német cégek is jól járhatnak a konstrukcióval, hiszen ingatlanjaik értékpapírosításával rengeteg lekötött tőkét szabadíthatnak fel viszonylag egyszerűen. Az amerikai nemzeti REIT-szövetség szerint 130-150 milliárd dollár értékű ingatlan áramolhat Németországban ilyen társaságokba a szabályozás bevezetését követően. A szövetség számításai szerint a nyilvánosan jegyzett uniós ingatlancégek kapitalizációjában hatalmas eltolódás várható a német cégek javára.
Ezek jelenleg az európai piac 3 százalékát teszik ki, azonban a REIT-ek megjelenésével az arányuk 31 százalékra nőhet.
Az Egyesült Államokban 46 éve léteznek kedvező adózási feltételek mellett működő ingatlanbefektetési cégek s az elmúlt harminc évben átlagosan évi 14 százalékos hozamot lehetett elérni az ezekbe való befektetéssel a szövetség szerint. Ma összesen 197 ilyen társaság részvényeit lehet megvásárolni az Egyesült Államokban tőzsdei forgalomban, a szektor összkapitalizációja 336 milliárd dollárra rúg.
Magyarországon sem ismeretlen persze az ingatlancég fogalma, azonban a magyar szabályozás messze nem ilyen kedvező adózási szempontból, s nem ilyen egyszerű a befektetők szemszögéből. Jelenleg a tőzsdei társaságok közül a Graphisoft igyekszik ingatlanjait külön cégbe helyezni, és külön bevezettetni a Budapesti Értéktőzsdére. Ugyanakkor ha a REIT-ek itthon is megjelennének, vélhetően számos cég választaná az ingatlanok kiszervezésének ezt a formáját. Persze az ilyen társaságok működése nagyobb transzparenciát követel, amit a magyar cégek többsége – igaz, akadnak üdítő kivételek – nem fogadna szívesen. Végezetül: a kedvezőbb adózási formát jelentő struktúra bevezetéséről csomagkészítés közben meglehetősen nehéz lenne meggyőzni az aktuális kormányt.
