Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tőkepiaci törvény tavaly év végén elfogadott módosításának vállalatfelvásárlásokat szabályozó része május 20-tól, azaz szombattól vált hatályossá. A szabályok változtatásának azért gyürkőztek neki a törvényalkotók ismételten, hogy a magyar jogszabályok teljesen megfeleljenek a take-over szabályokra vonatozó európai irányelveknek. Az amúgy nagyjából már korábban is EU-konform magyar törvénybe csak néhány új elem került, ilyen lett a vállalatfelvásárlásoknál az úgynevezett áttörés intézménye. Ennek lényege, hogy ha egy ajánlattevő nyilvános ajánlattal megszerezte egy nyilvános cég részvényeinek 75 százalékát, akkor az esetleges alapszabályi korlátozások ne akadályozhassák meg abban, hogy átvegye a hatalmat. Ez meglehetősen nagy kavarodást okozott volna akár a legnagyobb tőzsdei cégek esetében is, hiszen a Mol és az OTP függetlenségét és védelmét pont az alapszabályban meglévő speciális korlátozások biztosítják. A törvény azonban módosult az előkészítés során, és az áttörés intézménye végül opcionálissá vált, a cégek maguk dönthetik el, beleveszik-e alapszabályukba, vagy sem.
A befektetők védelmét szolgálta volna az a rendelkezés, amely kötelezővé teszi a céltársaság (az a cég, amelyre az ajánlatot teszik) igazgatóságának, hogy független szakértővel véleményeztesse a nyilvános ajánlatot. Ugyanakkor a törvény nem írja elő részletesen a szakértői vélemény tartalmi elemeit. Így a részvényesek a jövőben is a semmire sem használható és semmitmondó véleményekre számíthatnak, amilyeneket már oly sokszor kaphattak az eddigi felvásárlások során.
Változik az ajánlattétel minimális árfolyama is, ezentúl a 180 és a 360 napos átlagár közül számít a nagyobb alsó küszöbnek. Az opciós szerződések nem csak abban az esetben számítanak majd, ha az ajánlat előtt hívták le azokat, hanem a jövőben lehívandó ilyen szerződések is számítanak (természetesen díjuk és lehívási áruk együtt).
Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő minimum 30, maximum 60 nap lehet az eddigi maximum 45 helyett. A kiszorítás is változik, ezentúl nemcsak akkor élhet az ajánlattevő vételi jogával a maradék részvényekre, ha az ajánlattal lépi át a 90 százalékos határt befolyása, hanem akkor is, ha az ajánlatot követő 90 napban teszi ezt. A kiszorítás minimális árfolyamánál a törvény rögzíti, hogy olyan társaságok esetében, melyek konszolidált beszámolót készítenek, az abban szereplő saját tőkét kell figyelembe venni az ármeghatározásnál. Bár az uniós irányelv elvileg azt írná elő, hogy bármely 90 százalék feletti tulajdonos kiszoríthassa a kisrészvényeseket, a magyar jogszabályokba ezt nem sikerült átültetni. A törvény továbbra sem engedi a kiszorítást olyan nagytulajdonosoknak, akik már az ajánlat előtt is 90 százalék feletti befolyással rendelkeztek.
A BÉT szabályzata is változik a tőzsdei kivezetésekre vonatkozóan a take-over szabályok módosulásával párhuzamosan. Egyszerűsödik, viszont a követelmények tekintetében a kiszorításhoz teszi hasonlatossá a tőzsdei kivezetést. E szerint továbbra is ajánlatot kell tennie valamelyik nagytulajdonosnak a tőzsdei kivezetést megelőzően, biztosítva a többi részvényesnek a méltányos kiszállási lehetőséget. Minimális árfolyamként a szabályzat viszont a konszolidált saját tőke egy részvényre jutó összegét jelöli meg a 180 napos átlagár mellett. (Az új szabályozás a jelenleg folyamatban lévő ügyekre nem vonatkozik.)
