BUX 139045.08 -0,53 %
OTP 45750 -0,13 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Fordulat az alapoknál

Határozott fordulat jelei mutatkoztak novemberben a befektetési alapok, főleg a kötvényalapok piacán. A befektetők 44 milliárd forintnyi friss pénzt hoztak, amire már több mint másfél éve nem volt példa – ám korábbi hibáikból nem tanulnak.

2004. december 5. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szépen meglódult novemberben a hazai, forintban kibocsátott, nyílt végű befektetési alapok vagyona. A több mint másfél éve kezdődött erős csökkenés, illetve az utóbbi hónapokat jellemző stagnálás után novemberben már markáns növekedés tapasztalható, a befektetők mintegy 44 milliárd forintot fektettek be, ezen belül elsősorban, közel 31 milliárd forint értékben azokba a kötvényalapokba, amelyek népszerűsége és tőkéje korábban annyira visszaesett. Továbbra is jól muzsikálnak az utóbbi hónapokban a prímet vivő pénzpiaci alapok, ezekbe is majdnem 10 milliárd forint érkezett novemberben (az adatok az árfolyamváltozások hatását kiszűrve értendők). Az árfolyamváltozásokat is tartalmazó összvagyon egyébként 56 milliárd forinttal, 811-ről 867 milliárd forintra bővült (adataink nem tartalmazzák a zártkörű és a zárt végű alapokat, ezeket is beleszámítva az alappiac bővülése még látványosabb lenne).
Tőzsdei hossz ide vagy oda, a hazai részvényalapokat változatlanul nem kedvelik különösebben a honpolgárok. Tőkéjük ugyan 41 milliárd forintról 44-re emelkedett, ez azonban a történelmi csúcsokat döntögető részvényáraknak köszönhető, valójában újabb közel 100 millió forintot ki is vettek belőlük. Kicsit jobb a nemzetközi részvényalapok helyzete, amelyek 42-ről 45 milliárdra növelték vagyonukat, ami elsősorban a 2,5 milliárd forintnyi betett új pénznek köszönhető (ezeket a konstrukciókat egyébként inkább az intézményi befektetők kedvelik, a hazai kisbefektetők kevésbé). A kockázatosabb formák közül változatlanul népszerűek az ingatlanalapok, amelyekbe újabb 1,3 milliárd forint érkezett novemberben.
Hogy minek köszönhető az alapok, főleg a kötvényalapok újabb népszerűsége, az eléggé kézenfekvőnek látszik, elég csak a hozamokat megnéznünk: az állampapír-piaci fellendülésnek köszönhetően a legjobbak évi 30 százalék körüli hozamot értek el az utóbbi három hónapban, de még a „legrosszabb” (általában rövid futamidejű állampapírokat tartó, ezért a pénzpiaci alapokhoz erősen közel álló) konstrukciók is évi 13–14 százalékot produkáltak. A hat hónapos hozamok se rosszak, évi 11–18 százalékra rúgnak (lásd táblázatunkat a 16. oldalon). A részvényalapok évi 30–60 százalék körüli hozamát persze nem érik utol, de a kötvények kockázata nyilván jóval alacsonyabb, ilyen szempontból a befektetők viselkedése érthető.
A (feltehetően jórészt kis-) befektetők tehát ismét elkövetik a régi hibát: amikor az árak alacsonyak voltak, például idén télen-tavasszal, akkor esetleg veszteséggel is kivették a pénzüket a kötvényalapokból. Most pedig, amikor az állampapírhozamok esése miatt az árak magasak – így a visszamenőleg számított hozamok is az eget verdesik –, ismét beszállnak. Másképpen: sokan olcsón adtak el, mások – vagy részben ugyanazok – pedig drágán vásárolnak.
Persze akár igazuk is lehet, ha az állampapírhozamok tovább csökkennek, de erre végső soron távolról sincsen garancia. Általános vélemény, hogy a jegybank a közeljövőben tovább csökkenti majd a kamatokat, csakhogy ez már az állampapírárakba is erősen beépült. Az egyéves állampapír-piaci referenciahozam például pénteken 8,87 százalék volt, ami azt jelenti, hogy további több mint egy százalékpontos kamatcsökkentés már be van árazva ezekbe a papírokba. Ha pedig meg is történnek a várt kamatcsökkentések, abból egyáltalán nem következik automatikusan a további hozamcsökkenés, minden az akkori piaci várakozásoktól függ majd. Összességében: senkit sem szeretnénk sem rá-, sem lebeszélni, inkább csak egy figyelmeztetés: a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.
Az általános kamat- és hozamcsökkenés mellett az ingatlanalapok, amelyek bevételeinek döntő része független a kamatszinttől, a jövőben újabb felfutást érhetnek meg. (Csak likvid eszközeiket, tőkéjük jellemzően kisebb részét tartják kincstárjegyben vagy bankbetétben, az ingatlanok bérleti díja pedig legfeljebb nagyon távoli kapcsolatban áll a kamatokkal.) Legtöbbjük hozama szinte évek óta eléggé stabilan a 11–14 százalékos sávban tartózkodik, s ez az alacsonyabb kamatok mellett egyre versenyképesebb lesz.

Eidenpenz József
Eidenpenz József

Ez is érdekelhet