Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Február eleje óta nem volt akkora vagyona a forintban kibocsátott nyílt végű alapoknak, mint október 27-én: 804 milliárd forint, ami 9 milliárd forintos növekedés a hónap eleje és mintegy 60 milliárdos bővülés a március közepi mélypont óta. (A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége adatai rendszerint ennél nagyobb értékeket mutatnak, elsősorban a zártkörű konstrukciók számbavétele miatt.) Az előző hónapokhoz hasonlóan most is elsősorban a pénzpiaci alapokba érkezett friss pénz, több mint 8 milliárd forint. A kötvényalapok, amelyek szeptemberben 13, augusztusban 8 milliárd forint körüli összeggel lettek szegényebbek (a befektetői pénzáramlások alapján, tehát az árfolyamváltozások hatását kiszűrve), ezúttal 2,5 milliárd forinttal növekedni tudtak.
Logikus, gondolhatnánk, mióta az állampapírhozamok lefelé csorognak és a kötvényalapok hozama is javult, a befektetők talán ismét kezdik ezeket felfedezni, de nem. A valóságban a legtöbb kötvényalap most is stagnált vagy enyhén csökkent – bár már a stagnálás is haladás –, csak az OTP Optima vagyona nőtt pár milliárd forinttal. Méghozzá ez is elsősorban két napon következett be, október 12-én és 21-én, e két napon kétmilliárd forintnál nagyobb összegek érkeztek az alapba. Így elképzelhető – de nem biztos –, hogy intézményi befektetők, esetleg nagyvállalatok fektettek be nagyobb összegeket.
Pedig a kötvényalapoknál, ha nem is a Kánaán jött el, de a fellendülés biztató jelei mutatkoznak: az utóbbi hetek állampapír-piaci hozamcsökkenése nyomán elértek némi árfolyamnyereséget, így a rövid távú, három hónapos hozamaik a 14–18 százalékot is elérik éves szinten, de kivétel nélkül mindegyiknél 10 százalék felett voltak. (A MAX kötvényindex hozama is évi 16 százalékos volt.) Hosszabb távra visszatekintve persze még nem olyan rózsás a kép, a tavalyi árfolyamveszteségeket még korántsem sikerült behozni, mint ahogy az állampapírhozamok is messze vannak az egy vagy másfél évvel ezelőtti szinttől. Ha azonban folytatódik a kamatcsökkenési tendencia, hozamaik tartósan két számjegyűek lehetnek.
A részvényalapokból lassan, de biztosan tovább csorog ki a pénz, sőt úgy látszik, minél magasabb a BUX index értéke, annál inkább ki akarnak szállni a befektetők. Októberben több mint 800 millió forint távozott így, május elejétől október végéig pedig több mint 3 milliárd, az ilyen konstrukciók vagyonának 7-8 százaléka. Ezt a részvények árfolyamának emelkedése egyelőre kompenzálni tudta, így a tőke abszolút értéke ugyanott, 40-41 milliárd forinton van, mint késő tavasszal.
A nemzetközi részvényalapoknál lényegében fordított a helyzet: bár a részvényárak világszerte inkább estek az év során, időről időre friss pénzek érkeznek ezekbe az alapokba, így tőkéjük szintén 40 milliárd forint körül ingadozik. Az ingatlanalapok kedveltek, lassan, de biztosan növögetnek, az ősszel ez a folyamat talán némi lendületet is vett.
A piac egészének képéhez hozzátartozik, hogy egyre nagyobb a nálunk is forgalmazott külföldi alapok száma. Abból ítélve, hogy a BNP Paribas a már meglevő tíz luxemburgi alap mellett újabb hat forgalmazását kezdi meg, feltehetően ezekre van is igény, bár a forgalmi adatokat itt nem lehet nyomon követni, a nettóeszközérték-adatok értelemszerűen a külföldiek sok-sok millió euróját vagy dollárját is tartalmazzák. Érdekesség, hogy az említett hat alap között olyan, nálunk még teljesen hiánypótló konstrukciók vannak, mint japán, kínai avagy nyersanyagpiaci részvényekre szakosodók, bár ilyen befektetések kedvéért forintunkat devizára váltani (többek között japán jenre) nyilván csak hosszú távra való eltökéltség esetén érdemes.
