Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyári csökkenés után, amit talán a nyaralásra félretett pénzek távozásával magyarázhatunk, ősszel kissé növekedni kezdett a hazai, forintban kibocsátott, nyílt végű alapokban levő tőke. No nem nagyon, de az augusztus eleji mélyponthoz képest mintegy 17 milliárd forinttal emelkedett október 6-áig. Ha a számok mögé nézünk, akkor azonban azt látjuk, hogy optimizmusra nincs sok ok: ha az értékpapírárak változásának hatását kiszűrjük, akkor azt látjuk, hogy augusztusban összességében még egymilliárd forintot vettek ki a befektetők, és szeptemberben plusz október elején is csak 700 millió forintnyi friss pénz érkezett. Vagyis az emelkedés lényegében a felhalmozódó kamatokból, az emelkedő részvény- és kötvényárfolyamokból származik, az alapok iránt csak alig érezhetően nőtt valamelyest a befektetők érdeklődése – bár ez is pozitív változás ahhoz képest, hogy júliusban még 11 milliárd, augusztusban egymilliárd forintot vittek el.
Alapfajtákra lebontva, egész nyáron és azóta – sőt, tulajdonképpen az év nagy részében – az a fő tendencia figyelhető meg, hogy a befektetők veszik ki a pénzüket a mérsékelt kockázatú, de különösen rövid távon nem teljesen kockázatmentes kötvényalapokból, és pénzt visznek a legalacsonyabb rizikót jelentő, bankbetétszerű pénzpiaci alapokba. Ez persze nem újdonság, eddig is kockázatkerülők voltak a hazai kis ügyfelek, de a tendencia a tavalyi kötvénypiaci zuhanás óta csak erősödni látszik. Az emelkedő részvényárakat is elsősorban abból a célból használják ki, hogy jó áron kiszállhassanak: havonta jellemzően félmilliárd forint körüli összeget visznek el onnét, és a részvényalapok tőkéje csak a csúcson levő részvényárak miatt tud 40 milliárd forint körüli szinten ingadozni, immáron legalább másfél éve. Bár, vannak olyan remények, hogy ha a részvényvásárlások árfolyamnyeresége adóköteles lesz, a befektetési jegyeké viszont nem, nőni fog ezen konstrukciók népszerűsége.
Amibe visznek pénzt a befektetők a pénzpiaciakon kívül, az még a nemzetközi részvényalapok kategóriája, ide az utóbbi negyedévben is érkezett mintegy egymilliárd forint. A szektort jól ismerő alapkezelők szerint itt mindenesetre nem annyira a magánbefektetők vásárlásai, mint inkább intézmények (például nyugdíjpénztárak) befizetései a jellemzőek. A kisbefektetők a kockázatosabb formák közül talán egyedül az ingatlanalapokat preferálják valamennyire, különösen az utóbbi hetekben: szeptember elejétől több mint 2 milliárd forintot fektettek be itt.
Az alapok hozamára amúgy sok panasz mostanában nem lehet. Az utóbbi hónapokban az oly sokat szenvedett kötvényalapok is magukra találtak, hozamaik negyedéves távlatban többnyire meghaladják az évi 10 százalékot, de helyenként a 12-t is. Hosszabb időre visszatekintve azonban inkább 10 százalék alatt vannak, a várva várt kötvénypiaci fellendülés egyelőre várat magára. A pénzpiaci alapok stabilan hozzák formájukat, többnyire 10 százalék feletti hozamokkal, ezáltal igencsak versenyképesek a folyószámlakamatokkal, nem csoda, hogy jön ide a pénz.
A részvényalapok hozamai az újabb és újabb BUX-csúcsoknak köszönhetően 20-40 százalék körül járnak az utóbbi egy évben. A nemzetközi részvényalapok egy részénél, amelyek inkább a kelet-közép-európai térség papírjait (köztük hazaiakat is) vásárolják, szintén magas hozamokat találunk, a klasszikusan a nyugati világban befektető társaik viszont általában nem sok jóval örvendeztetik meg befektetőiket. Az egyik legstabilabb csoport az ingatlanalapoké, közülük a legnagyobbak eléggé fej fej mellett haladnak, és rendszerint nem lép ki hozamuk az évi 11–13 százalékos tartományból, amit a befektetők a jelek szerint nagyon tudnak értékelni.
