Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Négy brókerház, a Buda-Cash, a Concorde, az Erste és az Inter-Európa Bank (IEB) a tagja annak a csapatnak, amely tavaly nyáron csatlakozott a Xetrához, így ők saját nevükben köthetnek üzleteket a frankfurti börzén. A rendszer egyik előnye a költséghatékonysága. Zánkay Balázs, az Erste külföldi üzletágvezetője például lényegesen olcsóbbnak tartja a Xetrát az amerikai piachoz képest, bár a BÉT-nél még mindig nem olcsóbb – teszi hozzá. Starcz Ákos, az IEB területért felelős vezetője azt is elárulta, hogy a használat alapdíja havonta körülbelül 2000 euró, de a tagok ezt az összeget letőzsdézhetik, így a megfelelően nagy forgalommal bíró brókercégeknek megéri a csatlakozás. Az a társaság, amelyik igazán nagy volumenben üzletel, persze az alapdíjnál többet fizet, de Magyarországon Starcz szerint vélhetően nincs olyan brókercég, amelynek a Xetrán bonyolított forgalma jelentősen meghaladná az alapdíjhoz kapcsolódó limitet.
Az esztendő elején a szakma még arról beszélt, áttörés várható Magyarországon az európai piacon bonyolított üzletek nagyságrendjét illetően, hiszen EU-csatlakozásunktól, május elsejétől adómentessé válik az unión belül elért árfolyamnyereség. A siker azonban, úgy tűnik, várat magára. A Concorde, az Erste és az IEB csak kisebb mértékű forgalomnövekedést tapasztalt, a Buda-Cash pedig stagnálásról számolt be. Móró Tamás, a Concorde termékfejlesztési vezetője úgy látja, van egy szűkebb, lassan növekvő ügyfélkör, amely érdeklődik a frankfurti piac iránt, ők a nyár folyamán havonta mintegy 3 milliárd forintot fektettek be ily módon a cégnél. Starcz szerint az ügyfeleknek két csoportja van. A forgalom mintegy 30 százalékát azok az intézményi befektetők generálják, amelyek hosszú távú biztos hozamot nyújtó befektetéseket keresnek, emiatt blue chipeket vásárolnak, a többiek spekulánsok. Ők az átmenetileg érdekesebb, de kockázatosabb cégek papírjai iránt érdeklődnek, és a gyors árfolyammozgásokból próbálnak hasznot húzni.
A Xetra magyar változata egyébként a cégek beszámolói szerint ugyan költséghatékony, de nem túl felhasználóbarát. Kevés kényelmi funkciója van, csak kódokkal lehet például kereskedni, kevés információt szolgáltat a kereskedés menetéről. Bagdány Attila, a Buda-Cash nemzetközi üzletkötője szerint ráadásul nem is túlságosan biztonságos, mivel a tranzakciók indítása előtt nem kér megerősítést, emellett nehéz beállítani a határidőket. A brókercégek azonban amikor csatlakoztak a rendszerhez tudták, hogy az ingyenes szoftver fapados lesz. Németországban a brókerházak dolga a program fejlesztése, de Magyarországon eddig még, úgy tűnik, senkinek sem érte meg beruházni egy ilyen jellegű fejlesztésbe.
Ahhoz persze, hogy az ügyfelek bízhassanak a külföldi papírokban, információkra van szükségük a cégekről. A brókerházak igyekeznek kiszolgálni az igényeket, a Concorde-nál például egy aktív csapat figyeli reggel 9-től este 10-ig a történéseket, a Buda-Cash is házon belül dolgozza föl a híreket, és azt állítja, sokszor több információval szolgálhat a külföldi papírokról, mint például a Molról vagy az OTP-ről. Mások szerint viszont magyar nyelven viszonylag kevés információ, elemzés érhető el. Az IEB eBroker-portálján ugyan folyamatosan közli a fontosabb híreket, de kapacitás hiányában egyelőre nem tudnak olyan mélységű elemzéseket készíteni a külföldi papírokról, mint a hazai blue chipekről. Starcz Ákos szerint aki komolyan tőzsdézik külföldön, annak az angol vagy német nyelvű internetes portálokat is böngésznie kell, mivel magyar nyelven nem érhető el annyi információ még a legfontosabb harminc papírról sem, ami alapján felelősségteljes befektetői döntéseket lehet hozni. Igaz, teszi hozzá, erre egyelőre piaci igény sem mutatkozik. Az Erste is nagyon sok papírról csak angol vagy német nyelvű elemzéssel tud szolgálni.
Összességében a Xetrán is vásárolható papírok közül a társaságok beszámolói szerint főleg a Magyarországon is ismert nagy cégek részvényei keresettek, ilyen például az SAP, a Siemens, a TUI vagy a Lufthansa. Kedvelik még a befektetők a Frankfurtban most már szintén adómentesen vásárolható amerikai papírokat is, az IBM-et, a Ciscót, az Intelt, a Microsoftot vagy a McDonald’st. Az Erste egyébként az amerikai papírok frankfurti piacon való kereskedésével kapcsolatban óvatosságra int, mivel a Xetra fél hatkor zár, az amerikai piacon pedig ekkor még javában zajlik a kereskedés, így egy esetleges nagy árfolyamváltozásra nehezen lehet reagálni.
A spekulánsok kedvence idén nyáron a brókercégek beszámolói szerint a Xetrán szintén vásárolható, hatalmas adótartozásáról és sok egyébről elhíresült Jukosz volt, amelynek árfolyama a céggel kapcsolatos ellentmondásos fejleményeknek „köszönhetően” nagyon nagy mértékben ingadozott. A Concorde-nál azt is elárulták, hogy ügyfeleik 400-500 millió forintért adták-vették az elmúlt két-három hónapban az orosz olajtársaság papírjait. Nemcsak részvényekkel lehet egyébként a Xetra-rendszeren keresztül kereskedni, hanem letéti igazolásokkal, indexkövető alapokkal és warrant jellegű papírokkal is. Igen népszerű például a frankfurti tőzsde indexkövető alapja, a DAXEX.
