BUX 131418.43 -0,27 %
OTP 41150 1,08 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Külföldi hatások kereszttüzében az állampapírpiac

Pozitív folyamatok zajlottak le a múlt héten az állampapírpiacon. A lengyel kamatemelés hatására erősödő zloty a forintárfolyamra is jótékonyan hatott, s a forintot erősítő bejövő külföldi tőke feltehetően állampapírokba áramlott.

2004. július 4. vasárnap, 23:59

Két fontos kamatdöntés is történt a múlt héten (mindkettő szerdán) a kelet-közép-európai régióban, ami - mivel a térségbeli alternatív befektetések hozamát befolyásoló tényező - hatást gyakorolhatott a forint árfolyamára, illetőleg a magyar állampapírpiacra is. Lengyelországban fél százalékponttal emelte, Szlovákiában pedig ugyanennyivel csökkentette a jegybank az irányadó kamatot. Lengyelországban mindez - ahogy az a tankönyvekben meg van írva - a nemzeti fizetőeszköz erősödéséhez vezetett. Szlovákiában viszont, ahol az ellentétes irányú intézkedés célja éppen az volt, hogy a közelmúltban intenzíven erősödő korona árfolyamának megálljt parancsoljanak, a helyi fizetőeszköz ennek ellenére ha nem is sokat, de tovább erősödött. Hiába volt tehát ellentétes a két kamatdöntés, mindkét esetben a nemzeti fizetőeszköz erősödését váltotta ki. Ennek következtében vonzóbbá vált a magyar forint is, így árfolyama erősödött. Míg nem is olyan rég 255 forint körül járt a forint euróban kifejezett árfolyama, a múlt héten jellemzően a 251-253 forintos sávban ingadozott. Amerikában is hozzányúltak a kamatokhoz, a Fed a várakozásokkal egyezően negyed százalékpontot emelt. Az Európai Központi Bank ugyanakkor nem változtatott az irányadó kamaton.
Nagy kérdés, hogy ebben a nemzetközi kamatváltoztatós hangulatban mit lép a hazai jegybank, reagál-e a hirtelen jött forinterősödésre, azaz változtat-e a kamaton mai ülésén a monetáris tanács.
Bár az előrejelzések egyöntetűen arról szólnak, hogy egyelőre nem lesz kamatvágás, most mégis meggondolandó lenne másképp dönteni a grémiumnak, hiszen elég kedvező a helyzet ahhoz, hogy folytatódjék a két számjegyű kamat fokozatos lefaragása. Egy óvatos, jelzés értékű, 25 bázispontos csökkentés éppen megfelelő lenne erre a célra, figyelemmel arra is, hogy a jegybank amúgy is szükségét érzi néha annak, hogy meglepje a piacot. Ez még akkor is így van, ha a forint erősödését kizárólag a lengyel és szlovák hatások következményének tekintjük, ami persze talán túlzás lenne. Zavaró tényező ugyanakkor, hogy egyelőre semmilyen olyan makrogazdasági adat nem jelent meg, ami fundamentálisan megtámogathatna egy ilyen lépést. Talán ezért is gondolják úgy a legtöbben, hogy egyelőre Magyarországon nem fog változni a kamatszint.
Ami a belföldi makrogazdasági helyzetet illeti, két adat került nyilvánosságra a múlt héten, de különösképpen egyik sem borzolta fel a kedélyeket, igaz, inkább pozitívnak nevezhetők, mint negatívnak. Az egyik az ipari termelői árindex 0,3 százalékos májusi értéke volt, a másik a folyó fizetési mérleg első negyedéves hiánya. Ez utóbbi tekintetében már korábban rendelkezésre álltak a havi adatok, a negyedéves - felülvizsgált - érték azonban kisebb lett, mint ahogy a korábban közzétett havi értékek alapján számítható.
A magyar gazdaság legfőbb problémáját, a költségvetés túlköltekezésének megfékezését illetően pedig talán segítette a piaci optimizmus kialakulását az a hír, hogy a minisztériumok úgynevezett maradványpénzeinek felhasználását szigorító kormánydöntés született. Az apró pozitív hírek tehát - párosulva az importált hatásokkal - némi erősítést hoztak, legfőképp a forint piacára. Ezzel párhuzamosan természetesen az állampapírok piacára is, hiszen a forintra váltott deviza befektetésének kézenfekvő helyszíne a magyar állampapírpiac.
A múlt héten diszkontkincstárjegy-aukciókat rendeztek, beleértve az eseti jelleggel kibocsátott, másfél hónap körüli futamidejű likviditási kincstárjegyét is. A hozamok gyakorlatilag az előzetes várakozások szerint alakultak minden futamidőnél, de a várakozások hozamsávjának általában az alsó részén helyezkedtek el a tényleges értékek. A likviditási diszkontkincstárjegynél ez 11,59 százalékos (tehát a jegybanki alapkamatot még mindig meghaladó) átlaghozamot jelentett, a három hónapos papírnál azonban már csak 11,44 százalékos átlagot értek el a befektetők, ami figyelemre méltó csökkenés az azt megelőző héthez képest. A hat hónapos papír 11,38, illetve az egyéves kincstárjegy 11,17 százalékos átlagos hozamszintje azonban azt mutatja, a hosszabb távú kilátásokat illetően továbbra sincs komoly és tartós optimizmus.

Ádám Zsigmond
Ádám Zsigmond

Ez is érdekelhet