BUX 131397.36 -0,29 %
OTP 41120 1,01 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Gyengülő forint az unió küszöbén

A múlt hét közepén megtört az állampapírhozamok lassú lejtmenetének és a forint óvatos erősödésének a trendje. Minden jel arra mutat, hogy a lélektani határnak tekintett 250 forint/eurónál gyengébb nemzeti valutával és magas állampapírhozamokkal lépünk be az Európai Unióba.

2004. május 2. vasárnap, 23:59

Jól kezdődött az elmúlt hét az állampapírpiacon: a hozamok szép csendesen araszoltak lefelé. A piac továbbra is bízni látszott a kamatcsökkentési sorozat közeljövőbeni folytatódásában, nem tulajdonítva túlzott jelentőséget annak, hogy két hete egy alkalom „kimaradt”. Elvileg ezt a csírájában meglévő bizalmat fel kellett volna hogy erősítse a jegybankelnök és a miniszterelnök egybehangzó véleménye arról, hogy mindketten kívánatosnak tartanák a további kamatcsökkentéseket. (Már csak azért is bizalomerősítőként kellett volna hatniuk a nyilatkozatoknak, mert bár örömteli, de kis hazánkban távolról sem magától értetődő, hogy a jegybank és a kormány feje egy véleményen van.)
Ha ugyanis csökken a kamatszint, várhatóan csökkennek az állampapírhozamok is, egy spekuláns logikájával gondolkozva tehát gyorsan kell lépni, és még magas hozam mellett magyar állampapírokat vásárolni – amihez külföldiek esetében először forintot kell venni, így aztán logikusan forinterősödésnek és hozamcsökkenésnek kellene bekövetkeznie. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt: kismértékben már szerdán is, csütörtökön pedig igen intenzíven gyengült a forint, a hozamok pedig emelkedtek. Az okokat csak találgatni lehet, egyes cinikus befektetők szerint egyenesen azért történik a logikusnak látszó folyamatoknak épp az ellenkezője, mert ebben az országban nagy hagyománya van annak, hogy a deklarációknak éppen az ellenkezője történik a cselekvés szintjén. Márpedig ha ebből indulunk ki, már teljesen logikus a dolog.
A hirtelen jött hozamemelkedés leginkább a középtávú, 3–10 éves papírokat sújtotta. Ehhez hozzájárulhatott, hogy csütörtökön hároméves államkötvényre tartottak aukciót. Most csak hároméveset (korábban rendszerint két sorozat jött a piacra a kötvényaukciós napokon), úgy látszik, az 50 milliárdos tétel mégis megfeküdte a vevők gyomrát. Nem mintha nem lett volna megfelelő szintű a kereslet, csak éppen az aukciós hozam alig valamivel 10 százalék alatt alakult ki (az átlag 6, a maximum pedig 3 bázisponttal), azaz csak alacsonyabb áron volt érdeklődés a papírok iránt. A vásárlási lehetőség olcsósága azonban abból a szempontból csak látszólagos maradt, hogy a másodpiaci hozamok is az aukció eredményéhez igazodtak. A hároméves referenciahozam már csak egy ponttal maradt el a tízszázalékos mértéktől, az aukciós vevők tehát rövid távon nem nyertek az üzleten.
A forint árfolyama egyidejűleg ismét szignifikánsan gyengébb lett a befektetőknél általában az olcsóság és drágaság közötti vízválasztónak számító 250 forint/eurós szintnél, ezúttal ismét a 253–254 forintos tartományba került az uniós valuta. Ilyen körülmények között – bár a múlt hét elején még egyáltalán nem így festett a helyzet – a jegybank alighanem egyelőre továbbra is változatlanul hagyja az alapkamatot. Ebből a szempontból a helyzet kísértetiesen hasonlít a két héttel ezelőttire. Akkor is a monetáris tanács havonta kétszer tartandó ülése előtti napokban fordult meg a trend, s gyengült váratlanul a forint (és persze emelkedtek a hozamok is). Éppen amikor mindenki kamatcsökkenést várt, ami vélhetően a fordulat miatt akkor (is?) elmaradt. A történet két hete úgy folytatódott, hogy a kamatszint változatlanul hagyásának híre után nem sokkal ismét magára talált a piac. Kérdés, vajon most is ugyanez történik-e. Ha igen, az összeesküvés-elméletek hívei akár azt is gondolhatják, hogy valakik gyengítik a forintot, hogy maradjon a magas kamatszint...
Persze ha a jegybank szeretné meglepni a piacot (ami általában nincs ellenére), vagy netán ott is felmerült az összeesküvés-elmélet, lehet, hogy a kedvezőtlen pénzpiaci folyamatok dacára vág 25 bázispontot a kamaton. Ráadásul ezt most anélkül teheti, hogy bárki azzal vádolhatná: mást tesz és mást kommunikál. További érv lenne az első ránézésre hazardírozó lépés mellett, hogy tettekben is demonstrálná a kormánnyal való „békekötést”, s pr-szempontból sem utolsó, ha az uniós Magyarország első napjaiban effajta jelzés értékű lépés történne a konvergencia irányába. Minél többet okoskodunk tehát, annál inkább ott tartunk, mint általában, hogy a piacon minden megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is.

Ádám Zsigmond
Ádám Zsigmond

Ez is érdekelhet