Pihen és rotál a piac Amerikában. Miközben a technológiai szektor egyre betegebbnek tűnik, a hagyományos iparágakban tart az emelkedés, sőt gyorsul. A kettő között természetesen megvan a kapcsolat, a pénz nem távozik a piacról, csak vándorol. Miután az okos befektető az idén szétnyerte magát a techben, olyan szektorokat keres, melyek eddig lemaradtak, de nőnek, igaz, csak lassan. A piac figyelme a régi stabil kedvencek felé fordul, jön a nehézipar, közmű, meg társaik. Ha az átlagot nézzük, a piac nem túlértékelt, a technológiai szektorban viszont sok papírba ismét beárazódott az irreális növekedési történet. Nem baj az, hogy amíg kevesebb a hír, s kisebb a forgalom, s amíg semmit sem tudni a jövő évi kilátásokról, a piac kevesebbet kockáztat és az unalmas, de biztos részvények felé fordul.
Csak a Nasdaqot nézve, igen randa a kép. Lúzer papírok tömkelege, a csúcshoz képest 20-30-40 százalékos bukták a korábbi kedvencekben. A nagyok azért tartják magukat és az indexet. A Composite újra becsúszik a 20 és az 50 napos mozgóátlagok alá, s amikor éppen úgy tűnik, hogy végleg elhagyni készül magát, nulla forgalom mellett megindul felfelé, átvágtat a mozgóátlagokon, s ez ismét megnyugtatja a kedélyeket. Ez történt múlt csütörtökön is, ennek ellenére ez már olyannak tűnik, mintha adrenalininjekciót szúrnának a bikába, ugrál kicsit, majd kiterül. A Nasdaq Composite még bírja az utolsó mélypont felett, a csúcstól viszont messze van.
Nem így a chipszektor, itt már az SOX indexben is csúnya széthalás mutatkozik, messze már az 50 napos mozgóátlag, s harmadszor esik az index az előző mélypont alá. Pedig a híreket böngészve nem látszik probléma, minden a fellendülésre utal, csakhogy ez már be van árazva. Egy jó példa, hogy amikor a Cypress Semi újból felfelé módosítja eredmény-előrejelzését, alig bír 5 százalékot erősödni. Amikor egy tendencia bekerült a köztudatba, nem egyik pillanatról a másikra tűnik el onnan. Jelenleg egyre többen beszélnek a rotációról, a techből ki, a biztosba be jelenségről. Mint tudjuk, az elemzők is csak emberből vannak, ők sem tudják kivonni magukat ez alól. A rotáció már vagy két hete egyértelműen megfigyelhető volt, amikor egyre több iparvállalatot kezdtek el felminősíteni, a technél pedig általában csak a hirtelen nagyot esett alszektorok vagy papírok védelmében állt ki néhány szakértő. Ez a tendencia tehát nagy valószínűséggel a következő néhány hétben is folytatódni fog, viszont az ünnepek érkeztével az is valószínű, hogy a nagyot esett tech papírok is felugranak kissé. A következő napok a nagy optimizmus jegyében telnek majd el, amikor az átlagelemző elmagyarázza nekünk, hogy jövőre is emelkedni fognak a részvényárak. Azt is megtudhatjuk majd, hogy a mérték nem lesz akkora, mint az idén, de a gazdaság kedvező kilátásai meg a választási éveket általában jellemző jókedv önmagában is árfelhajtó hatású. Érdemes meghallgatni ezeket a szólamokat, de csak akkor, ha mellé visszanézzük a tavaly év végi előrejelzéseket is és levonjuk a megfelelő tanulságot.
Aztán észre sem vesszük és elérkezik az új év, amely valószínűleg úgy kezdődik, ahogy a régi abbamaradt: a játék neve rotáció. Január 5-én már senkit sem fog érdekelni az, hogy ki mit nyert tavaly, a piac megteszi új tétjeit. Január közepétől beindul a negyedik negyedéves eredményszezon, ebből a piac egyre lesz kíváncsi: mi a guidance, azaz ki mit vár a közeljövőre nézve.
De addig, hacsak valami rendkívüli esemény nem kavarja fel az állóvizet, maradhat a rotáció. A Dow és az S&P döntheti tyúklépésben az újabb csúcsokat, a következő Fed-üléshez közeledve pedig újra felmerülhet a kétely a kamatokkal kapcsolatban. Noha inflációs nyomásnak továbbra sincs nyoma, a legutóbbi ülés után kiadott közlemény szigorítás felé tett árnyalatnyi hangulateltolódása is elég volt, hogy eladásokat indukáljon. Hiába, az S&P 500 cégeinek jelenlegi értékelése (üzemi eredménnyel 23-as P/E) csak a jelenlegi, rekordalacsony kamat mellett indokolható fundamentálisan, ezért a kamatemelési mumus ott bujkál a zsigerekben. Ráadásul néhányan azt pedzegetik, hogy a dollár egyre brutálisabb hullása is a monetáris szigorítás irányába hat, mivel egy választási évben nemcsak Szaddám skalpjának mutogatására és emelkedő részvényárakra van szükség, hanem legalább egy stabil dollárra is.
Összességében a folyamatosan kitűnő makroadatok és a nagy átlagban jó céghírek mellett a piac továbbra is alá van támasztva, viszont az idei jelentős GDP- és tőzsdeindex-növekedés után a befektetők újra szkeptikus üzemmódba kapcsolnak, joggal. Az intézmények nem csökkentik a részvényarányt, hanem csak a szektorok között mozgatják a lét, folyik az iparágak közti légnyomáskülönbség kiegyenlítődése. Közben persze nagyon figyelnek és elemeznek. Az egyszeri kisbefektető is jól teszi, ha ezt teszi. Az ünnepek körülötti vagdalkozásból kimaradni valószínűleg nem lesz nagy veszteség, viszont a szabadidőt érdemes több egyedi történet tanulmányozására fordítani, külön figyelemmel az aktuális értékelésre, a növekedési kilátásokra és a papír elmúlt időszakban mutatott viselkedésére, hírekre adott reakciójára. Azt nem tudni, meddig tart a Dow lassú emelkedése és a Nasdaq bizonytalankodása, s mikortól bír egyértelműen egy irányba lépni a két vezető index. Érdemes azonban felkészülni minden eshetőségre és március óta először keresni a shortra esélyes cégeket. A Nasdaqon már ma is érezhetően más a hangulat, mint októberben, a momentumpapírok szisztematikus legyilkolása folyamatos. Példák: Sandisk, Omnivision, Restoration Hardware, vagy a kínai internetből a Sohu.com. A korábbi, esésbe belevenni elvből mára érdemes az emelkedésbe beleadni motívum mentén gondolkodni, egészen addig, amíg a piac ismét egyértelmű erősségről nem ad jelet.
A január az év egyik legjobb hónapja szokott lenni a tőzsdén, az idén azonban az ehhez hasonló megfigyelések nem nagyon jöttek be. A 2004. év elején szinte bizonyos, hogy lesz nagy jókedv, bízva az újabb szép évben, de ez nagyjából olyan jellegű és addig tartó emelkedést hozhat csak, mint az iraki diktátor elfogása. Ezt kihasználandó már nem csak a techben érdemes télvíz idején is leakasztani a szögröl a shortokat. Ha a piac arra a következtetésre jut, hogy a 2003-as hatalmas növekedést követő természetes lassulás után nem jön semmi extra, az mindenképpen - legalábbis ideiglenes - kiábrándulást hozhat.
Ács Gábor