BUX 131460.20 -0,24 %
OTP 41100 0,96 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Visszafelé sültek el a jegybank fegyverei

Nemhiába értetlenkedtek többen a sáveltolás és az azt követő drasztikus kamatemelések indokoltságát illetően. Az intézkedéssorozatot egyre többen kritizálják, de a legfőbb kritikus maga a piac, amely fehéren feketén megmutatja az eredményt.

2003. június 29. vasárnap, 23:59

Két szám különbsége - 3,6 százalékos infláció mellett 9,5 százalékos kéthetes jegybanki betéti kamat - minden kommentár nélkül mutatja, valami itt nem stimmel. Első megközelítésben ilyen körülmények közt az ország valutájának erősödnie kellene, az állampapírokért pedig tülekedniük a vevőknek. Erre számíthattak e különös helyzet előidézői is - a piac azonban minderről egyre kevésbé akar tudomást venni. Sőt, a forint makacsul tartja magát a 260 forint/euró szint körül, de inkább fölötte, a befektetők szemmel láthatóan nem veszik komolyan, hogy realitása lenne a 250 forintos jegybanki árfolyam-elképzelésnek (ellenkező esetben ugyanis intenzíven vásárolnának, s a forint erősödne). Ez az állampapír-piaci keresleten is mély nyomot hagy. A dollárjukat és eurójukat a csábítóan magas kamatok dacára tömegesen forintra átváltani nem akaró külföldiek a forintban denominált állampapírok piacán sem lépnek fel vevőként piacbefolyásoló tételekkel. Mindez jól mutatja, hogy a kamatemeléssel nem sikerült kilábalni a sáveltolás miatti bizalomvesztés kátyújából. Ha a jegybank újabb kamatemelésre szánja el magát - amitől többen tartanak -, azzal a reálkamatot már-már abnormálisan magas szintre emelné, hacsak nem következik be egy várakozáson felüli inflációmegugrás, ami viszont az antiinflációs céllal kerülne szembe. A kamatemelés fegyverének hatásossága a kiszámíthatóságba vetett bizalom drámai meggyengülése miatt egyébként is minimálisra csökkent, ami szintén egy ilyen lépés ellen szól.
Nehezen válaszolható meg ugyanakkor az a kérdés, mi jelenti a megoldást most, hogy a fegyver már elsült, de visszafelé.
A forintárfolyamról a jegybank monetáris tanácsa múlt hétfőn kiadott közleményében fölöttébb diplomatikusan annyit említett meg, hogy az a tanács várakozásainak megfelelően „a kívánatos irányba mozdult”, továbbá, hogy „a jegybanki és kormányzati intézkedések megteremtették az alapot ahhoz, hogy a forint árfolyama néhány hónapos távlatban az inflációs cél eléréséhez szükséges szintre erősödjön”. Ez utóbbi a piaci folyamatok által egyelőre kevéssé alátámasztott optimizmust sugall, míg a kívánt irányba való mozdulás kapcsán aggasztó, hogy ez minimális mértékű és fölöttébb instabil forinterősödést jelentett 3 százalékpontos kamatemelés árán. Az árfolyam pedig nemhogy a jegybanki céltól esik távol, de még a sáveltolás előtti szinttől is. Sőt, tendenciáról sem beszélhetünk, hiszen a piacon idegesség, bizonytalanság uralkodik, ami komoly mértékben ingadozó árfolyamot eredményez.
A forint- és az állampapírpiac a külföldiek meghatározó szerepe miatt továbbra is párhuzamosan mozog, így a szokottnál jóval hevesebb ármozgások jellemzik az állampapírok kereskedését is: a hozamok le-fel járnak.
A hét állampapír-piaci kudarca a hároméves kötvények csütörtöki aukciója volt. A debütáló 2006/G sorozatból 50 milliárd forintnyit kínáltak fel, ám a megszokott két-háromszoros túlkereslet helyett most alig több mint 34 milliárd forintnyira érkezett ajánlat. Így még a kerek 8 százalékos hozamszinten ajánlatot benyújtóknak is jutott a végül 33 milliárd forint névértékben piacra dobott papírból. Mint instabil helyzetekben lenni szokott, széles, 13 bázispontos különbség volt a maximális és az átlagos hozamszint között.
A hozamgörbe most ismét meredeken inverz, a piaci szereplők tehát hosszabb távon bíznak az egyensúly helyreállásában, máskülönben aligha lennének hajlandók hosszú futamidejű papírokat vásárolni több százalékponttal a rövid papírok hozamszintje alatt. Jól mutatja ezt, hogy a tizenöt éves papír aukciója nem úgy alakult, ahogy a háromévesé. Itt közel kétszeres túlkereslet mutatkozott, az aukció kiegyensúlyozott volt atekintetben, hogy a 6,52 százalékos átlagos hozamot csak három ponttal haladta meg a maximum.
A rövid és a hosszú hozamok közötti nagy különbség kifejezetten a rövid futamidők felé csábítja azokat, akik a távoli jövőt illetően sem optimisták. A kéthetes jegybanki betétbe például most a lejáró állomány több mint három és félszerese áramlott be. Sokan vannak tehát, akik a legrövidebbre, s szintén sokan, akik a leghosszabbra szavaznak, középen viszont hatalmas űr tátong: ez az igazi üzenete a hároméves papír aukciós kudarcának.

Ádám Zsigmond
Ádám Zsigmond

Ez is érdekelhet