Az év eleji izgalmak után viszonylag csendesebb napok köszöntöttek a hazai állampapír-piaci befektetőkre. Bár az elmúlt napokban több hír is befolyásolta a hangulatot, ezek egyike sem tudott lényegi hatást gyakorolni az árfolyamokra, illetve a hozamokra. Az időben első, negatív hír a lengyel kormányválságról szólt, ami a kelet-közép-európai régió politikai bizonytalanságát növelő tényezőként az európai integrációra játszó befektetők idegeit borzolgatta. Szokás szerint a zlotyval és a lengyel állampapírokkal párhuzamosan a forint és magyar kötvényárfolyamok is gyengültek kissé, ám a befektetők hamarosan belátták, hogy ennek az eseménynek hosszú távú hatása valószínűleg csekély.
A szintén a múlt héten bejelentett februári költségvetési számok - két hónap alatt az idei évre tervezett hiány negyedét sikerült összehozni - szintén nem keltettek túl nagy örömöt. Ám úgy tűnik, jelenleg azok vannak többségben a piacon, akik a kéthavi adatokból (elsősorban a költségvetés szezonalitása miatt) még nem vontak le messzemenő következtetéseket.
A piac stabilitása a megedződött idegek mellett valószínűleg annak is betudható volt, hogy a szereplők többsége az Európai Központi Bank (ECB) csütörtöki ülésétől kamatcsökkentést várt. Ez pedig minden egyéb tényezőt változatlannak tekintve a hazai és a külföldi hozamok különbségét, vagyis a forintpapírok vonzerejét növelő tényező. A kamatcsökkentés végül megtörtént, ám a várt pozitív hatás lényegében elmaradt, mivel a jóslatok ellenére az ECB nem 0,5, hanem csak 0,25 százalékponttal vitte lejjebb az irányadó kamatszintet.
A múlt héten rendezett kötvényaukciók sikerében (a felkínált 60 milliárd forintnyi hároméves papír háromszoros érdeklődéssel találkozott, ami az értékesített mennyiség 80 milliárd forintra emelését is lehetővé tette) egyébként az is szerepet játszhatott, hogy éppen az ECB-üléssel párhuzamosan zajlottak. Az eurókamatszint várható csökkenése és az ezzel párhuzamosan újabb és újabb történelmi mélypontokat döntögető nemzetközi kötvényhozamszintek miatt ugyanis a külföldi befektetők a relatíve magas magyar hozamszintet továbbra is igen vonzónak találják.
Mivel a külföldieket a hazai inflációs célok rövid távú teljesülése nem különösebben érdekli, többségük tökéletesen elégedett a jelenlegi, 245 forint körül stabilizálódott forint-euró árfolyammal és a köré képzelt, plusz-mínusz 5 forintos (implicit) árfolyamsávval. Egyszerűen kiszámítható ugyanis, hogy még a 250-es szint elérése esetén is (ami 2 százalékos forintgyengülést jelent) a hároméves papírok megvásárlásával évi 3 százalékos többlethozamot érhetnek el.
Természetesen ez a fajta arbitrázs nem játszható a végtelenségig. A túlzottan kiegyensúlyozott forintárfolyam a tőkebeáramlás felgyorsulását eredményezheti ismét, ami két eredményre vezet (mint azt már korábban is láttuk): egyrészt a forint felértékelődésére, másrészt a hazai hozamszint csökkenésére.
Ádám Zsigmond