Megfigyelők szerint a kereskedelmi bankok nyomása is szerepet játszhatott abban, hogy az MNB a spekuláció visszaszorítása céljából januárban bevezetett drákói intézkedései közül kettőn is jelentősen enyhített. A kéthetes jegybanki betétnél visszaállt a békebeli rend, amelynek lényege, hogy az alapkamat mellett a jegybank bármekkora összegben elfogad betéteket, azaz korlátlanul rendelkezésre áll.
Mint emlékezetes, több mint egy hónapig csak heti 100 milliárd forintnyi betétet fogadott be a bankok bankja. Ennek következtében a kéthetes betétről lemaradók többsége a korlátlanul rendelkezésre álló egynapos betételhelyezési lehetőségre fanyalodott, ami viszont a 6,5 százalékos alapkamattal szemben pusztán 3,5 százalékot nyújtott. Ezáltal a jegybanki alapkamat elvesztette irányadó szerepét. A múlt héttől a régi-új rendszerben azonban ismét meghatározóvá vált, hiszen most már ezen instrumentumban ismét bármennyi pénzt el tudnak két hétre helyezni a bankok. Ráadásul az egynapos betét kondíciói is jelentősen javultak azzal, hogy a kritikus időszakban bevezetett plusz-mínusz 3 százalékpontos kamatfolyosót (ez az egynapos betét, illetve hitel kamatának eltérése az alapkamattól) 1 százalékpontra szűkítették, így jelenleg egy napra is 5,5 százalékkal lehet fialtatni a pénzt az MNB-nél.
A jegybanki intézkedések a hivatalos indoklás szerint azért történtek, mert a beáramlott spekulatív tőke mintegy kétharmada távozott. Némiképp különös, hogy a kéthetes betét iránti igényből ez nem olvasható ki: január elején (ekkor még korlátlan rendelkezésre állás mellett) heti 200-250 milliárd forint körül helyeztek el e konstrukcióban, majd - amikor már csak heti 100 milliárdot lehetett elhelyezni - a február közepéig tartó időszakban 550-580 milliárdra duzzadt az igény, ezt követően pedig mintegy 100 milliárddal csökkent. Az első újbóli "szabad" kéthetes elhelyezés során majdnem 440 milliárdot helyeztek el a kéthetes betétben. E számokból az következik, az árfolyamsáv elleni támadás után 300-350 milliárd forintos többletigény támadt, ami 100-150 milliárddal csökkent, de még így is 200 milliárddal magasabb a "békebelinél". Akárhogy is számolunk, a többletnek kevesebb mint a fele olvadt el, igaz, ezek pusztán a kéthetes betét sarokszámai. A jegybanki intézkedések következtében a rövidebb állampapírok hozamának immár elsősorban nem az egynapos, hanem a kéthetes jegybanki betéttel kell versenyképesnek lenni, hovatovább a magasabb bankközi overnight kamat is mérsékli az e papírok iránt támasztott keresleti nyomást. Így aligha csodálkozhatunk azon, hogy a hozamgörbe rövid oldalán pillanatok alatt jelentős hozamemelkedés történt. (Ez a folyamat már a hétfői döntés előtt néhány nappal megkezdődött, aminek oka lehet az is, hogy ilyen papírokban parkoló forró pénzek tulajdonosai döntöttek a távozás mellett.)
A rövid hozamok a hirtelen emelkedéssel majdhogynem a hosszúak szintjére zárkóztak fel, így most gyakorlatilag minden futamidő hozama valahol a jegybanki alapkamat szintjének közelében tanyázik. Ezzel egy majdnem egyenes hozamgörbe alakult ki.
A forint árfolyama a sávközéptől való 12 százalékos eltérésével viszonylag erősnek mondható, de megfelelő távolságra van a sávszéltől ahhoz, hogy újabb spekulációtól ne kelljen tartani.
Ahhoz azonban elég közeli a sávszél, hogy egy esetleges kamatemelésre se számíthassunk, ez ugyanis a kamatkülönbözetet lefölözni kívánó pénzeket vonzana az országba, erősítve ezzel a forintot, s növelve egy újabb, az árfolyamsáv elleni támadás kockázatát. Így a jelek szerint most a viszonylagos nyugalom állapotában van a pénzpiac, a kialakult status quo minden szereplő számára egészséges kompromisszumnak mondható.
A magasabb hozamok mellett az ÁKK az elmúlt hetekhez képest valamivel visszafogottabb diszkontkincstárjegy-kibocsátásokat hajtott végre: a három hónapos papírnál nem, a hat hónaposnál pedig a mostanában megszokottnál kisebb mértékben (5 milliárddal) emelte meg az utóbbi időben standard módon 30 milliárdos meghirdetett mennyiséget, az egyéves papírból viszont ezúttal is 40 milliárd forintnyit dobott piacra.
Az utóbbi döntésben szerepet játszhatott, hogy még így is az előző napi referenciahozam értéke alatti szinten lehetett teríteni a papírokat, ellentétben a hat hónapos papír előző napi aukcióján tapasztaltakkal.
Ádám Zsigmond