Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mostani hosszú távú forintmegtakarításokat a nem is olyan távoli jövőben euróban kapják majd vissza a befektetők, hiszen Magyarország nemcsak az Európai Unió, hanem az európai Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) felé is tart, így az euró bevezetésével a befektetéseknél is számolni kell. Különösen a nehezen mozgatható, hosszú távú eszközök esetében, amilyen például a biztosítás. Kérdés, hogy mennyit ér majd az EMU-n belül az a tőke, aminek az értékét ma forintban ismerjük és hozzá tudjuk igazítani a magyar viszonyokhoz, árszínvonalhoz.
Az, hogy a közös valuta övezetén belül mennyit ér majd a felhalmozott megtakarítás, csak a valutacsere előtt fixen rögzített forint-euró átváltási arányokból derül majd ki. Figyelembe kell venni az EMU-n belüli magasabb árszínvonalat is, amihez kényszerűen igazodni kell, jóllehet a bérek vélhetően lassabban zárkóznak majd fel.
A ma megkötött, például 20-30 éves tartamú biztosítási szerződések részleteit egyelőre forintban kell fizetni, azonban a nemzeti valuta megszűnésével a további díjak euróban fizetendők, hiszen az EMU-taggá válás vélhetően egy évtizeden belül megvalósul. Az átállás után a már befizetett megtakarításokat a biztosítók is euróra válják és ebben a pénznemben fialtatják tovább. Vagyis a mai forint biztosan eurót ér hosszabb távon.
Nárai István, az OTP-Garancia Biztosító Rt. élet- és bankbiztosítási vezérigazgató-helyettese szerint előnyös a forintmegtakarítás, mert a valutaövezethez való csatlakozásig a forint várhatóan tovább erősödik a közös pénzhez képest és a forintbefektetés egyébként nem jelent többletkockázatot. Ugyanúgy, ahogy jól jártak azok, akik forintban takarékoskodtak, amikortól a forint erősödni kezdett. (Néhány évre visszatekintve látható, hogy a forint többet hozott, mint a devizabetétek, így a korábbi megtakarítások is megőrizhették értéküket az akkor még csak számlapénz formájában létező euróval szemben.)
Az előrejelzések kedvezőek, a forint várhatóan a csatlakozásig erősödik majd, ezt támasztja alá több elemzés, bár ez csak a mai tudásunk alapján állítható - mondja a magyar életbiztosítási piac vezető cége, az ING N-N Magyarország Biztosító Rt. vezető biztosításmatematikusa, kockázatelemzési főosztályvezetője, Szabó József. A tanulmányok szerint az EU-csatlakozásig a tőzsdei kapitalizáció növekszik, a kötvényhozamok pedig fokozatosan csökkennek az uniós szintre (bár menet közben lehetnek kilengések, sokkok.)
Ez pedig erősítheti a forintot, az azonos kockázati besoroláshoz kötődő magasabb kamat és a forintbefektetésen elérhető árfolyamnyereség ugyanis a várakozások szerint vonzóbbá teheti a magyar invesztíciókat. Ez akkor valósulhat meg, ha az EMU-csatlakozásig a forint erősödik, majd a belépés után az infláció kicsit visszaesik, ami a kamatokat is magával húzza. Portugália, Görögország és Spanyolország csatlakozása során is hasonló folyamat ment végbe. (A forinterősödés egyébként nemcsak a biztosításokat értékelheti fel, hanem a teljes nemzeti vagyont is.)
Tehát a magyar fizetőeszköz erősödése euróban számítva a teljes biztosítási megtakarítást felértékeli, ha azonban gyenge lesz a forint, a hatás nyilván épp ellenkező. Nárai kiemelte, hogy akadhatnak olyan vélemények, amelyek az övével ellentétesek és éppen a forint gyengülését jósolják. Azok számára azonban - az egyéni befektetési preferenciák szerint - euróalapú instrumentumokat is tartalmazó portfólió kialakításával csökkenhető a kockázat, hiszen az ilyen invesztíciók éppen akkor értékelődnek fel amikor a forint árfolyama esik. Megfigyelők hozzáteszik, hogy ebben az esetben kockázat az is, ha az éppen erős vagy erősödő forintot váltják át a befektetők és később gyengül a magyar fizetőeszköz. Biztosan azonban semmi nem jelezhető előre. (Ha a mai középárfolyamon értékelünk egy 3 millió forintos biztosítási összegű életbiztosítást, akkor az 12 346 eurót ér, de ha az euró árfolyama 300 forintra nő, akkor a befektetés értéke 10 ezer euróra olvad. Ha az árfolyam lecsökkenne 200 forintra eurónként, akkor az említett életbiztosítás máris 15 ezer eurót érne.)
A biztosítás esetében azonban nemcsak az átértékelődés fontos, hanem a garantált hozam is, amelyet a biztosítók a díjba diszkontálással előre beszámítanak. Ez Magyarországon korábban - a magas inflációjú időkben - évi 5,5-7 százalék is lehetett, 2003-tól legfeljebb 4 százalékban maximalizálja a jogszabály. A gyakorlatban jellemzően ez már most is csak 3,5 százalék. A korábbi magasabb kamatokon az ügyfelek - ha az euró bevezetése után még sokáig él a szerződésük - nyerhetnek, hiszen a régi, magasabb kamatozású termékek természetesen változatlanul tovább élnek. Az EU-n belül ez kedvező hozamnak számít és az sem biztos, hogy a biztosítók ennél sokkal magasabb többlethozamot realizálnak majd.
Sípos József, az Allianz Hungária Biztosító Rt. marketingigazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy az Európai Unió legtöbb országában 1994-től 4 százalékban maximálták a garantált kamatokat, amit 2000. július 1-től 3,25 százalékra mérsékeltek. Nárai ugyanakkor valószínűsíti, hogy egy ideig a magyar infláció, így a kamatszínvonal is egy kicsit magasabb lesz, mint az EMU-beli átlag, így a 4 százalék körüli garantált hozam teljesítése vállalható, bár recessziós időben akár átmeneti gondokat is okozhat. A 3-4 százalék közötti kamatok kitermelhetősége mellett foglalt állást Koltai László, a Mébit Rt. vezető biztosításmatematikusa, a társaság vezérigazgató-helyettese is.
Persze az EU-, illetve EMU-csatlakozás közeledtével a magyar gazdasági mutatóknak mindinkább a maastrichti előírásokhoz kell közelíteniük. A biztosítók ügyfeleik pénzét - részben a szigorú befektetési szabályok miatt, részben a konzervatív üzletpolitika miatt - elsősorban állampapírban tartják, így azok kamatai meghatározzák a biztosítók befektetési eredményét. A kamatkonvergencia a 10 éves futamidejű magyar államkötvényeknél már megvalósult.
Vigh György Zsolt
