Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ha a csütörtöki állampapír-piaci referenciahozamokat összehasonlítjuk az egy héttel korábbiakkal, különös felfedezést tehetünk: a hét futamidő közül egy sem akad, ahol a hozamszint változása meghaladná az egy bázispontot (0,01 százalékpontot). Ez szokatlan stabilitást jelent a piacon. Ha a napi mozgásokat vesszük nagyító alá, akkor sem változik lényegesen a helyzet. A legnagyobb napi hozamváltozás 4 bázispont volt. Valóban stabilitásról, s nem valamiféle piaci mozgás teljes korrekciójáról van teház szó.
A hozamok mozdulatlansága, stabilitása azonban nem egyenértékű a piac pangásával. Nem arról van szó ugyanis, hogy forgalom hiányában nem változtak az árak, hanem arról, hogy volt forgalom, de meglehetősen stabil árakon kereskednek a papírokkal. Persze nyilván kisebb volumenben, mint amikor sűrűn és intenzíven változnak az árak, ilyenkor ugyanis az ezzel kapcsolatos spekuláció többletaktivitást generál. Most a hosszabb távú, tehát a pénz befektetésére, és nem gyors állampapír-piaci megforgatására törekvő szereplők (akik mindig jelen vannak a piacon) tranzakciói dominálnak. A nyugodt hangulatért talán a húsvéti ünnepek (beleértve az igen sok országban ünnepnapot, így kereskedési szünnapot jelentő nagypénteket) is „felelőssé" tehetők, hiszen ennek hatása a tőzsdei részvényforgalmon is meglátszott. Jelen esetben azonban többről van szó. Nevezetesen arról is, hogy váratlan események nem történtek (sőt, események is alig), a nagyobb piaci szereplőknek nem volt tehát okuk semmiféle hirtelen, árváltozást eredményező cselekvésre.
A befektetők stabil piaci jelenlétéről tanúskodnak a heti aukciós eredmények. A túlkereslet az eredetileg felajánlott mennyiséghez képest az ÁKK mindhárom aukcionált papírjánál meghaladta a kétszeres mértéket. A kibocsátó élt is a mennyiségi emelés eszközével, 5-5, illetve 6 milliárd forint erejéig. (A három hónapos papír rekordösszegű, 30 milliárdos emissziója összefüggésben állhat az MNB-kötvény kibocsátásának közeljövőbeni megszüntetésével is.) Ez a kibocsátói magatartás mostanában inkább szabálynak, semmint kivételnek számít. Az árverezett papírok aukciós átlaghozama - a másodpiac említett kiegyensúlyozottságával összevetve - szignifikánsan meghaladta az előző napi referenciahozamot, számszerűsítve 5-8 bázisponttal.
A hozamok jövőbeni alakulásán töprengve kulcskérdés, vajon meddig lehet még állóvízre számítani, s ha kibillen a piac, mitől, merre és miért. Kézenfekvőnek tűnik, hogy talán az inflációs mutató hozhat változást, egyrészt mert ez az állampapírpiac számára a legmeghatározóbb makrogazdasági adat, másrészt pedig mivel a márciusi fogyasztói árindex közzététele most csütörtökön esedékes.
Tavaly márciusban az árak 1 százalékkal emelkedtek, ha most ennél szolidabb mértékben nőnek - ami valószínű -, az éves index folytatja csökkenő pályáját, s akár 6 százalék alá is eshet. A következő hónapokban még arra is jó esély van, hogy a mutató eléri a lélektani határnak számító 5 százalékot, vagy legalábbis annak közelébe kerül. Minél határozottabban bíznak ebben a befektetők, annál nagyobb valószínűséggel mérséklődnek a hozamok az állampapírpiacon.
Politikai oldalról a választások első fordulója okozhat kilengéseket, ezek akár jóval nagyobbak is lehetnek annál, mint amit a gazdasági mutatók szoktak előidézni. Már csak azért is, mert bármi is legyen az eredmény, azt sokan sokféleképp fogják megítélni és magyarázni, s valószínűsíthető, hogy a befektetők tranzakciókkal fogják kifejezésre juttatni véleményüket. Nem túlzás azt állítani, hogy egyelőre beláthatatlan, milyen irányba tolja ez el a hozamokat, de aligha valószínű, hogy érintetlenül hagyja. A mostani szélcsend tehát akár vihar előtti csend is lehet.
Ádám Zsigmond
