Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ismert tény, hogy a feltörekvő piacokon a politikai kockázat változása (elsősorban az országminősítő ügynökségek besorolásváltoztatása) határozottan nagyobb hatással lehet az egyes országok tőkepiacaira, mint a fejlettebb országok esetében. A kérdés felvetése azért aktuális, mert a feltörekvő piacokon idén igen sűrű a választási naptár. Az ezen piacok egészét reprezentáló Morgan Stanley-index kapitalizációjának 30 százalékát fedik le azok az országok, amelyekben ez évben választásokat tartanak.
Magyarországon kívül régiónkban júniusban Csehországban, szeptemberben Szlovákiában, novemberben Szlovéniában lesznek választások. A globálisan működő befektetők azonban az esztendő legfontosabb és legnagyobb kockázatot hordozó ilyen eseményének a brazil voksolást tartják (itt a korábban említett országokkal ellentétben a parlamenti mellett elnökválasztás is lesz). Már napjainkban is előretört ugyanis a meglehetősen populista Munkások Pártja, bár a markáns és nemzetközileg is elfogadott gazdaságpolitikát fémjelző Cardoso elnök leváltása kevéssé valószínű.
Magyarország esetében a választások legnagyobb és szinte egyedüli kockázata a szélsőségek kormányzati szintre jutásának lehetősége. Az utóbbi időben ez Ausztriában következett be, lássuk, ez milyen következménnyel járt akkor a tőzsdére. Az osztrák parlamenti választásokat 1999. október 3-án rendezték. Miután a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt koalíciós tárgyalásai nem vezettek eredményre (egyik párt sem szerzett abszolút többséget), januárban a nyertes Néppárt a választásokon jelentősen előretört ultrajobboldali Szabadság Párttal kezdett tárgyalásokat. A koalíciót hivatalosan január utolsó napján jelentették be.
A kiszivárogtatások hatására az osztrák ATX index már a hivatalos bejelentést megelőző két nappal kisebb zuhanásba kezdett, a pánik egy hétig tartott. Az ATX ez idő alatt mintegy 10 százalékot esett, amelyet azonban a következő napokban szinte teljes mértékben korrigált.
Magyarországon a szélsőjobb kormányra jutásának következményei súlyosabbak lehetnének (főként az EU-csatlakozási folyamat nagy valószínűséggel bekövetkező lassulása miatt), elsősorban kedvezőtlen hosszú távú hatásokkal.
A választások kimenetelének többféle forgatókönyve van, és azok tőkepiaci hatásai különbözőek lehetnek (a forgatókönyveket nem bekövetkezési valószínűség alapján állítottuk sorrendbe).
Egy MSZP-SZDSZ kormányzat megalakulása esetén a várható hatás semleges vagy enyhén pozitív lehet (vélhetően a piaci folyamatokba történt korábbi beavatkozások esetleges rugalmasabb kezelése miatt), az uniós tárgyalások továbbra is sínen maradnak. A Fidesz és szövetségesei által vezetett kormányzat esetén a várható hatás valószínűleg semleges, az EU-csatlakozási folyamat szintén sínen marad. Ha viszont az abszolút többség csak Fidesz-MIÉP összefogással jöhetne létre, de a jelenlegi kormányzó párt nem vállalja fel a koalíciót, új választások kiírására lenne szükség. Ekkor ideiglenes negatív hatás, a piacokon erősebb volatilitás valószínűsíthető.
Ha a parlamenti többség szintén csak Fidesz-MIÉP összefogással valósulhat meg, és ezt a koalíciót létre is hozzák, esetleg kisebbségi kormányzásra vállalkoznak, ez esetben lassulni fog a működőtőke beáramlása, fennáll a külső és belső egyensúly romlásának lehetősége, a nemzeti valuta gyengülhet vagy volatilitása erősödhet, az európai konvergenciafolyamatok lassulhatnak.
Természetesen nagyon kis valószínűséggel egyéb lehetőségek is bekövetkezhetnek, ilyen például, ha csak három párt jut be az országgyűlésbe (MSZP, Fidesz, SZDSZ), és többség kizárólag Fidesz-SZDSZ összefogással valósulhatna meg, vagy ha a Centrum Párt bejut a parlamentbe, és nélküle semelyik nagy pártnak nem lenne meg az abszolút többsége.
P. A.
