Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyelőre megosztottnak tűnnek a szakértők abban a kérdésben, hogy az Amerikai Egyesült Államokat ért támadásnak milyen gazdasági következményei lehetnek. A vezető jegybankok és pénzügyminiszterek, többek között a német pénzügyminiszter, Hans Eichel szerint is ostobaság lenne komoly gazdasági bajokról beszélni a támadás következtében. A pénzügyi rendszerek stabilak, viszont ha a terrorhullám folytatódik vagy a megtorlás elhúzódó konfliktusba csap át, akkor számítani lehet komoly gazdasági változásokra is. Két olyan közvetlen hatás van, amely befolyásolhatja a gazdaság helyzetét a jelenlegi, recesszióhoz közeli állapotban. Az egyik a kőolaj és más energiahordozók árának emelkedése, a másik a tartós fogyasztási javak iránti kereslet esetleges csökkenése az Egyesült Államokban. Mindkettő lefelé módosíthatja a világ GDP-jének növekedését.
A nyersolaj ára a hírek hatására azonnali emelkedni kezdett, a feszültség csökkenésével azonban némileg korrigált a piac. Jelenleg az északi-tengeri Brent nyersolaj ára 28-29 dolláros hordónkénti szinten stabilizálódott. A kőolaj árát az OPEC-nek az elmúlt két év során sikerült kordában tartania. A kitermelő országoknak, és különösen az OPEC-nek érdeke, hogy a kőolaj ára ne emelkedjen se túl magas, se túl alacsony szintre. Az alacsony olajár a kitermelő országok jövedelmét csökkenti, a magas kőolajár pedig előtérbe hozza az alternatív erőforrások fejlesztését és kihasználását, illetve arra ösztönzi az egyéb kőolajat termelő országokat, hogy rövid távon növeljék a kínálatot (például az eddig környezetvédelmi okok miatt nem feltárt területeket is művelés alá vegyék), ami az árak csökkenéséhez és az árváltozékonyság (volatilitás) növekedéséhez vezet. Ez a mechanizmus egyébként előnyös a felhasználóknak is, hiszen a jól kiszámítható árak esetében könnyebb a tervezés és nem kell folyamatosan változó környezettel megbirkózni.
A mostani konfliktus elmérgesedése pszichológiai és gazdasági okokból emelheti a kőolaj árfolyamát. Igaz ugyan, hogy a fogyasztás csökkenni fog a világgazdaság lassulása miatt, de rövid távon a készletek felhalmozása erősebb áremelő hatású lehet. Az esetleges háborús helyzet egy időre szintén növeli az olaj és az energiahordozók iránti keresletet. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az olaj ára tartósan az OPEC által meghatározott 22-28 dolláros sáv felé kerülhet. Ha az olajárak tartósan magasan maradnak, akkor az összes többi energiahordozó ára is magasabb szintre kerülhet.
Ez pedig mindenhol növeli az inflációt a világban, amit a nemzeti gazdaságok csak nehezen viselnek el.
A magasabb infláció arra ösztönzi a jegybankokat, hogy ne változtassanak a jelenlegi irányadó kamatlábszinteken, sőt adott esetben még akár emeljék is azokat, hogy megvédjék a gazdaságot az inflációtól. A magasabb kamatlábak pedig fékezik a recesszióközeli helyzetből való kilábalást, így semmiképpen nem kedveznek a világgazdasági kilátásoknak.
Ennek a logikának némileg ellentmond az a tény, hogy a tavalyi évben, amikor tartósan 30 dollár felett volt a nyersolaj ára, nem emelkedett meg jelentősen az USA-ban a fogyasztói infláció. Ehhez persze a dollár erősödésére és a technológiai szektor süllyedésére is „szükség volt”. A mostani helyzetben azonban inkább várható a dollár gyengülése a többi devizához képest és az egyes szektorokban tapasztalható ársüllyedés megállása. Így tartós olajár-emelkedés esetén nehéz lesz elkerülni az 1-2 százalékos inflációnövekedést és a mostani irányadó kamatok szinten tartását.
A politikai feszültség növekedésének másik fontos rövid távú következménye lehet, hogy a fogyasztói bizalom csökken az Egyesült Államokban. Zsugorodhat a kereslet a tartós fogyasztási javak iránt, miközben az emberek megtakarítási hajlandósága várhatóan nő, és ez a felhalmozódott megtakarítás elsősorban a hagyományos reáleszközökbe (föld, arany) irányulhat, mintsem pénzügyi eszközökbe. A háztartások nagyobb készpénzmennyiséget kívánnak maguknál tartani, ami csökkenti a pénz forgási sebességét és a GDP-t.
A tőzsdébe vetett hit egyébként is jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, és az ehhez hasonló terrorcselekmények előfordulása még inkább aláássa a bizalmat. Márpedig a háztartások fogyasztása teszi ki a kiskereskedelem kétharmadát az Egyesült Államokban, és az elmúlt időszakban a GDP összetevői közül még ez volt az, amely jelentős ellenállást tudott mutatni az általános gazdasági kereslet-visszaeséshez képest. Ha ez a terület sérül, akkor nagyon nehéz lesz a közeljövőben elkerülni a recessziót mind az Egyesült Államokban, mind a világ más részein.
A terrorcselekmények másik várható következménye lesz, hogy az USA aktív fiskális politikát fog folytatni. A növekvő kormányzati kiadások alapját a korábbi évek többletbevételei jelentik, amit még az adócsökkentési program sem fog valószínűleg jelentősen leapasztani. Emellett valószínű, hogy a Bush-kormányzat szívügyének tekintett rakétavédelmi rendszerek lényegesen nagyobb támogatást fognak élvezni. Ez a politika növelheti az általános keresletet és a GDP-t, így egyik lehetséges módja lehet annak, hogy az Egyesült Államok gazdaságát kiemelje a jelenlegi recesszióközeli helyzetből. A terrorcselekmények és az azt követő esetleges megtorló intézkedések ebből a szempontból középtávon (1-3 év) még gazdasági fellendülést is hozhatnak, rövid távon (1 évig) azonban inkább a negatív hatások (inflációs nyomás erősödése, fogyasztói bizalom csökkenése) kell szembesülni.
Pletser Tamás
