A nyilvános részvénytársaságok kistulajdonosai már régóta panaszkodnak arra, hogy alulinformáltak a főrészvényesekkel szemben. Az utóbbiak ugyanis az igazgatóságba vagy felügyelőbizottságba delegált képviselőjükön keresztül rendszeres időközönként tájékozódhatnak a cég helyzetéről. A kisrészvényeseknek azonban általában ez a lehetőség nem adatik meg, holott előfordulnak olyan helyzetek, amikor üzleti érdekeik is sérülhetnek az információhiány miatt.
A Budapest Bank kisbefektetőinek jelenleg arról kell dönteniük, hogy a BB három leányvállalatának beolvadásakor a beolvadás után is részvényesek maradjanak-e, vagy pedig kérjék az elszámolást az aktuális saját tőke alapján. Ahhoz, hogy dönteni tudjanak, ismerniük kellene a legfrissebb gazdálkodási adatokat és a 2001-re prognosztizált eredményt is, a BB azonban augusztus végi rendkívüli közgyűlésén megtagadta az adatok ismertetését.
Az állami többségi tulajdonú hitelintézetek közül immár egyedül a Postabank (Pb) nem hozta nyilvánosságra féléves adatait. A Pb ráadásul azzal indokolja a féléves eredmény és a június végi saját tőke közlésétől való elzárkózást, hogy azok év közben nem hordoznak reális gazdasági tartalmat. Ez közgazdaságilag meglehetősen nehezen értékelhető kijelentés, hiszen tulajdonképpen azt állítja, hogy az egy gazdasági társaság gazdálkodásáról félévkor készült beszámoló nem tükrözi a valós, a társaságon belül lejátszódó gazdasági folyamatokat.
Az új tőkepiaci törvény tervezete szerint a jövőben javulni fog a helyzet. A törvény, ha elfogadják, főszabályként kimondja majd, hogy a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni - féléves és éves gyorsjelentések, valamint éves jelentés formájában - vagyoni helyzetének, működésének főbb adatairól, lehetővé téve az előző év azonos időszakára vonatkozó adatokkal való összehasonlítást is. A nyilvános kibocsátó az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő minden információt köteles legfeljebb egy napon belül közzétenni, ha pedig a kibocsátóról az értékpapír hozamát érintő valótlan adat kerül nyilvánosságra, úgy a kibocsátó köteles a valós adatok haladéktalan közzétételére. Zártkörű társaságként való tovább működés esetén kérhető az adatszolgáltatási kötelezettség alól való felmentés, a kérelemről és annak indokairól azonban az értékpapír-tulajdonosokat egyidejűleg tájékoztatni kell.
B. Zs.
Barna Zsuzsa