Az elemzők várakozásaihoz képest jóval kedvezőbben alakult, 175 millió euró többletet mutatott a júliusi folyó fizetési mérleg, ez azonban nem mozgatta meg tartósan az állampapírpiacot. Bár a közzététel napján, hétfőn a hozamok néhány bázisponttal süllyedtek, a következő napokban gyakorlatilag visszatértek a korábbi szintre. A forint árfolyama viszont a hétfői kisebb erősödés után stabilizálódott a jegybanki intervenciós sáv közepétől számítva 8,7 százalékos szint körül az erős oldalon. A három hónapos MNB-kötvény hozamszintje a korábbi aukció eredményéhez képest számottevően csökkent, ami a múlt héten nagy mennyiségben lejárt diszkontkincstárjegyek miatt fellépő újrabefektetési igénynek is köszönhető. Az is szerepet játszhatott az aukciós hozam csökkenésében, hogy a jegybank a lejáró kötvények értékénél 10 milliárd forinttal kisebb mennyiséget dobott piacra. A három hónapos diszkontkincstárjegyek szerdai aukcióján az átlaghozam 6 bázisponttal volt alacsonyabb a jegybanki kötvényénél. Mivel a diszkontkincstárjegy-aukciókon - a jegybanki kötvénytől eltérően - a pénzügyi teljesítés a következő hétre esik, a kötvényét alulmúló hozamért a múlt heti nagy kincstárjegylejárat már nem okolható.
A nemsokára lejáró két államkötvényt érintő visszavásárlási aukciókon indulók azonban pályázhattak diszkontkincstárjegyekre is, feltéve hogy a szerdai értéknapra tették meg ajánlatukat (lehetett választani a szerdai vagy a csütörtöki értéknap között). Ha pedig e héten nem sikerült vételi ajánlatukkal célba érniük, „vigasz gyanánt” lehetőségük van a mai MNB-kötvényaukción is pályázni. A csütörtöki értéknapot választó eladók pedig a múlt heti kötvényaukciókon fektethették be újra a pénzüket, az eredmények tanúsága szerint ők leginkább az ötéves papírokat preferálták.
A visszavásárlás során a két kötvényből összesen 5,4 milliárd forint névértékű csomag vándorolt vissza a kibocsátóhoz, a 2001/I esetében 10,8 százalékos, míg a 2002/J-nél 10,62 százalékos átlagos hozamszint mellett.
A csütörtöki kötvényaukciók negatív meglepetése volt a kétéves kötvény iránti igen gyér érdeklődés. Az eredetileg felajánlott 23 milliárd forintnyi névértékkel szemben csupán 18,2 milliárdra érkezett ajánlat, így a kibocsátó 15,5 milliárdra csökkentette az elosztott mennyiséget.
Szokatlanul nagy, tíz bázispontos különbség alakult ki ennek következtében az átlagos és a maximális hozam között, a másodpiaci referenciahozam azonban érdekes módon mégis a 9,41 százalékos átlaghozamhoz esett igen közel.
A piaci helyzet felemás voltát mutatja, hogy az ötéves papír iránt ugyanekkor hatalmas mennyiségre, csaknem 80 milliárd névértékre lett volna kereslet, így az ÁKK 18-ról 24 milliárdra tudta emelni a piacra dobott tételt, s mindez nem okozott szignifikáns hozamemelkedést. (Pesszimista oldalról nézve persze intő jel lehet, hogy ekkora igény sem járt együtt hozamcsökkenéssel.)
A hogyan tovább kérdésére talán a kedden közzéteendő augusztusi fogyasztói árindex adhat választ, ami a várakozások szerint kedvező lesz, azaz folytatódhat, trenddé válhat az év/év adat csökkenése. Ebben az esetben tőkebeáramlásra lehet számítani, ami a forint erősödését és az állampapírhozamok csökkenését eredményezheti. Sőt, akár egy jegybanki kamatcsökkentés sem elképzelhetetlen, különös tekintettel arra, hogy már a múlt héten is több mint másfélszer annyi pénzt helyeztek el a kéthetes betéti konstrukcióban, mint amennyi felszabadult onnét. Erre a lépésre persze az eddigi, fölöttébb óvatos jegybanki magatartásból kiindulva valószínűleg csak egy nagyon jó inflációs adat, plusz drasztikus forinterősödés, plusz lényeges hozamcsökkenés együttes bekövetkezése esetén lehet megalapozottan számítani.
Ádám Zsigmond
