Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy a kilencvenes évek közepén készített, a New York Stock Exchange-en és az AMEX-en jegyzett cégeket igen jól lefedő felmérés szerint a társaságok 57 százaléka követett eredménybejelentési politikát (azaz a cégek ezen hányada rögzített időpontban publikálja eredményét). A vizsgálat megállapítása szerint a társaságok általában szeretik előrébb hozni az eredmény-közzététel időpontját, ha az jobb a terveknél, illetve a várakozásoknál. Ennek ellenkezője is igaz: a kibocsátók hajlamosak halogatni a rossz eredmények bejelentését. (Egy kicsit hasonlóan az amerikai nagypolitikához, hiszen a rossz nyelvek szerint az elnöki tanácsadók nem győzik hangsúlyozni, hogy a rossz híreket célszerű péntek délután közzétenni.) Ezzel összefügghet, hogy a várakozásoktól és a standard eredményeltérésektől függetlenül a vártnál korábban publikáló társaságok árfolyama a bejelentést követően emelkedni kezd, s ugyanez igaz fordítva is.
Persze a magyar piacra nem teljesen alkalmazhatók a felmérés tanulságai, néhány nagyobb cégnél ugyanis egyszerűen a nagyságrend és a vállalatcsoport bonyolultsága miatt szükséges a bejelentési időszak „kihasználása”, így a bejelentés időzítéséhez kapcsolódó manőverezés lehetősége korlátozott. Részben a fentiek miatt itthon az a szokás, hogy a gyorsjelentések zöme a bejelentési időszak végén zúdul a piacra. Emellett mára kezd kialakulni az a gyakorlat is - nemcsak az amerikai piacon, hanem már Magyarországon is -, hogy a cégek jó része szokásos napokon publikálja eredményeit. A jelenlegi befektetői környezet szofisztikáltságát jelzi, hogy a legtöbb magára valamit adó társaság profitfigyelmeztetéssel rukkol elő, ha várhatóan rossz eredmény van kilátásban. Sőt nem ritka, hogy a cégek úgynevezett eredménykommentárokat adnak ki például akkor is, ha csak azt akarják tudatni a piaccal, hogy eredményük a vártnak megfelelő lesz.
Az amerikai vállalatok eredményadatainak elemzését némileg bonyolítja, hogy több cég negyedéves periódusának fordulópontja nem esik egybe a naptári negyedévek végével, így ezen társaságok eredménybejelentései az év legkülönbözőbb időpontjaiban érkeznek. A NYSE cégei közül mintegy 950 adott közre előzetes eredménykommentárt, ezek 68 százaléka volt negatív, 16-16 százaléka pozitív, illetve a konszenzusnak megfelelő. A 2001. esztendő első negyedévében egyébként már 68 százalékot tett ki a profitfigyelmezetést adó társaságok aránya, 2000 utolsó negyedévének 54 százalékával szemben.
Az előzetes kommentárok számának és súlyának növekedése pozitívan is érinti a részvénypiacokat, mivel így nem feltétlenül egy koncentrált időszakban jelentkezik az eredménymeglepetések miatti többletvolatilitás, hanem egyenletesebben oszlik meg az esztendő során.
Az S&P 500 cégei közül eddig 436 tette közzé eredményét, ezek között igen magas, 56 százalék volt a pozitív meglepetések aránya (ezen belül viszont majd 60 százalékuknál 1 és 10 százalék közé esett a meglepetés nagysága, tehát ennyivel tért el az eredmény a várttól pozitív irányban). Az elmúlt években egyébként megfigyelhető a tendencia, amely szerint a negatív eredménymeglepetések aránya folyamatosan csökken. A profit warningok tehát megtették hatásukat, azok kismértékben túllőttek a célon és közzétételükkel a cégek láthatóan a „készüljünk fel a legrosszabbra” elvet követik.
Visszatérve az amerikai gyorsjelentési szezonra, az eddigi összkép nem túl biztató. Az eddig megjelent eredmények a kapitalizációval való súlyozással 7 százalékkal maradnak el a korábbi év hasonló negyedévének teljesítményétől, részvényszámsúlyozással a helyzet még rosszabb, a csökkenés 17 százalékos. Iparági bontásban a legjobb eredményt az energetikai cégek produkálták, az év/év EPS-bővülés itt 21 százalék. A technológiai cégek esetén 31 százalékos a visszaesés. A piac eddigi reakciói szakértők szerint jelzik, hogy a várakozások és a pozitív meglepetések milyen fontos szerepet játszanak, a kellemes csalódások ugyanis ellensúlyozzák az amúgy romló profitadatok negatív hatásait.
A BÉT nagyobb cégei közül eddig mindössze kettő tette közzé negyedéves eredményét, a Richteré jobb volt a vártnál és növekedést mutatott, a BorsodChemé ugyan csökkent, de halványan felülmúlta a várakozásokat. Az elemzők becslései szerint mindenesetre nem túl sok jóval kecsegtet az előttünk álló másfél hét. Az előrejelzések szerint ugyanis a cégek túlnyomó része a tavalyinál rosszabb eredményről ad majd számot. A pesszimista hangulatban ugyanakkor akár jót is tehet a piacnak, ha az sok esetben túlzónak bizonyul majd, s néhány pozitív meglepetés egy kis színt hoz a kereskedésbe.
P. A.
