Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Eltűnőben a kérdőjelek az állampapírpiacot övező gazdasági-gazdaságpolitikai háttér körül. A piacon súlyponti kérdésnek tekintett inflációval kapcsolatban jelenleg mintha megszűnt volna a bizonytalanság, az év hátralevő idejében drasztikus változást szinte senki sem tart valószínűnek, legfeljebb 10 százalékig mérséklődő értékeket várnak. (A PM újabban 9,8 százalékos éves átlagos inflációra számít.) A másik kulcskérdés az árfolyamrendszer, a csúszó leértékelés jövője, amelynek ügyében a közelmúltban komoly szakmai vitákról és a döntéshozói körben tapasztalt véleményeltérésekről kaphattak híreket a befektetők.
A múlt héten elhangzott pénzügyminisztériumi nyilatkozat nagymértékben segítette a tisztánlátást (legalábbis amíg máshonnan ellentétes tartalmú nyilatkozat nem lát napvilágot, addig így gondolhatjuk). Eszerint egyelőre nemcsak a csúszó leértékelés marad meg, de annak jelenlegi - a rendszer bevezetésétől kezdve állandó - plusz-mínusz 2,25 százalékos sávja is, amelynek lehetséges kiszélesítéséről többen beszéltek a közelmúltban.
A rendszerben komoly változás - sávszélesítés, ami tulajdonképpen egyet jelenthet a csúszó leértékelés megszűnésével, a forint árfolyamának lebegtetésével - csak az infláció 5-7 százalékra csökkenése esetén szerepel a tervek között. A leértékelési ütem csökkentésének feltétele pedig a maginfláció 7 százalékra süllyedése.
A sávszélesítés feltételeinek megteremtődését a jövő év őszére várják, más kérdés, hogy az effajta, egy évre előretekintő prognózisok - akár váratlan világgazdasági események hatására, akár más okból - a legritkább esetben teljesülnek az jelzett időpontra.
Bár a legtöbben úgy vélik, egy sávszélesítés a forint felértékelődésével járna, ez függ az aktuális (nem utolsósorban kül-) gazdasági tényezőktől is, hosszabb távon azonban ettől függetlenül sem annyira biztos e hatás bekövetkezése. A felértékelődésen keresztül (is) elérni kívánt inflációcsökkenés pedig mindenképpen csak komoly átfutási idővel valósulhat meg. Egy biztos: az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltétele (az úgynevezett konvergenciakritérium) az infláció komoly mértékű csökkenése.
A makrogazdasági hírek háza táján mindössze annyi történt a múlt héten, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya kedvezőbb lett az előzetes adatnál. A piaci szereplőket azonban mostanában a makrogazdasági adatok közül talán kizárólag az infláció képes lázba hozni, így a fizetési mérleg ügye ezúttal szinte egyáltalán nem hatott az állampapír-kereskedelemre.
A múlt heti konkrét állampapír-piaci események nem bővelkedtek különösebb izgalmakban. A keresleti oldalt leginkább a pénteken nagy mennyiségben lejárt 2000/G kötvények tulajdonosainak újrabefektetési szándéka mozgatta, a piac titkait megfejteni kívánók leginkább azt találgatták, milyen futamidejű papírokba történik az átforgatás.
A jegybank a három hónapos kötvény hozamát a megszokott 11,83-11,84 százalékos szinten tartotta, ettől 3-4 bázisponttal maradt el az ugyanilyen futamidejű diszkontkincstárjegy aukciós hozama. A másodpiaci referenciahozam további 3-9 bázisponttal alacsonyabb értékeket vett fel a hét során.
A hat hónapos papír 11,79 százalékos, míg az egyéves 11,69 százalékos átlaghozamot ért el az aukción. A féléves kincstárjegy esetében a tárgynapi referenciahozam 4 bázisponttal alacsonyabb értékeket mutatott, az egyévesnél viszont hajszálnyira megegyezett az aukciós átlaggal. Érdekesség, hogy mindkét papírból 2 milliárd forint névértékkel többet allokált a kincstár az eredetileg meghirdetett mennyiségnél.
Egyhetes távlatban a csütörtöki adatok alapján 8-9 bázispontos hozamcsökkenés volt megfigyelhető a hosszabb papírok másodpiacán, a tízéves futamidő kivételével, amelynek referenciahozama 7 bázisponttal emelkedett. Hosszabb ideje síri csend honol viszont a változó kamatozású kötvények piacán. Az érdektelenséget - vevői és eladói oldalon egyaránt - a másodpiaci forgalom gyakorlatilag teljes hiánya, valamint az árjegyzések változatlansága mellett az is jelzi, hogy a 2005/F kötvények utolsó aukcióján a meghirdetett mennyiség mindössze 36 százaléka talált gazdára.
Ádám Zsigmond
