BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Mire jó a garantált alap?

A garantált típusú alapok a kilencvenes évek elején indultak útjukra Nyugat-Európából. E konstrukció annak köszönhette sikerét, hogy az infláció csökkenésével párhuzamosan mérséklődtek a kamatok is, a kockázatkerülő befektetők pedig így már nem voltak elégedettek kötvénybefektetéseik és bankbetéteik hozamával.

2004. április 26. hétfő, 12:57

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Erre kínált megoldást utóbbi kettő biztonságát, valamint a magas hozamot kínáló befektetések előnyeit ötvöző garantált alap. Ezek úgy nyújtanak lehetőséget kiemelkedő hozam elérésére, hogy garantálják a befektetők tőkéjének és az esetek többségében egy minimális hozamnak a visszafizetését. Bár vannak más típusú garantált alapok is, legtöbbször a garantált alap az előre meghatározott futamidőre fix kamatot, plusz a részvénypiacok jó teljesítménye esetén további extrahozamot kínál.

Ezek az alapok - némileg leegyszerűsítve - úgy működnek, hogy az összegyűjtött pénz nagyobb részét, 80-90 százalékát állampapírba (esetleg bankbetétbe) fektetik, a maradékon pedig indexopciókat vásárolnak. Vagyis, kötnek olyan üzleteket, amely során ha a tőzsdeindex emelkedik, az alap sokat keres, ha pedig csökken, elveszíti az eredeti befizetését (az opciós díjat). Az első esetben bejön a pénz a hozamtöbbletre, amit a befektetőknek kifizetnek. Ha pedig nem jön be a dolog, akkor a 80-90 százaléknyi állampapír idő közben felgyülemlő hozama fedezetet nyújt a tőke visszafizetésére, a minimálisan vállalt hozamra és persze az alapkezelő hasznára.

A befektető ezzel garantált hozamhoz jut, ami azonban "garantáltan" alacsonyabb annál, mint amit állampapírral el tudna érni (hiszen az alapnak az opciókra is költenie kell); másrészt pedig kap egy biztató lehetőséget, hogy ha a nagyvilág tőzsdéi szárnyalni fognak, akkor neki is több pénz üti a markát. Az ilyen befektetési jegyek vissza nem fizetésének kockázata a pénzintézeti garancia miatt minimális, a pluszhozam pedig világ nagy tőzsdéinek alakulásától függ.

Hogy még bonyolultabb legyen, rendszerint van egy hozamplafon is (például három év alatt maximum 60 százalék), és a tőzsdeindexek növekedésének nem mindig a 100 százalékát fizetik ki. Van úgy, hogy csak a felét, van úgy, hogy a 100 százaléknál is többet.
Hátránya ezeknek a befektetéseknek a futamidő és a korlátozott likviditás: eddig 2-3,5 év közötti konstrukciók jelentek meg a hazai piacon, rövidebbet valószínűleg nem nagyon készítenek majd, mert úgy már kevésbé éri meg.

A garantált alapok Európán belül Belgiumban a legelterjedtebbek, ott e téren a KBC bank - a K&H Bank fő tulajdonosa - vagyonkezelője, a KBC Asset Management a piacvezető: ezen alapok piacán 56 százalékos részesedéssel, egész Európában pedig 13 százalékos súllyal bír.
Nyugat-Európa országaiban a lakosság vagyonának 20-40 százaléka van befektetési alapokban, míg nálunk ez az arány jelenleg még csak 10 százalék körüli, így az alapkezelők reménykedhetnek abban, hogy a fejlettebb piacok megtakarítási szokásai lassan ide is begyűrűznek.
E várakozásokat erősíti, hogy az eurózóna felé tartó Magyarországon várható a kamatok csökkenése, ugyanis a maastrichti konvergencia-kritériumok a kamatok konvergenciájára vonatkozó követelményeket is tartalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a hosszú lejáratú kamatláb 2 százalékponttal többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátát felmutató tagállam átlagát.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) úgy módosíttatná a tőkepiaci törvényt, hogy nálunk is megjelenhessenek a nyílt végű konstrukciók. A garantált alapok ugyanis jelenleg zárt végűként működnek, ahol a lejárat előtti likviditást a tőzsdei bevezetés biztosítja, ami viszont az eddigi tapasztalatok alapján jó eséllyel veszteséget okoz tulajdonosaiknak. A törvénymódosítást az is indokolná, hogy külföldön léteznek ilyen konstrukciók, és az EU-csatlakozás után ezek egy része is akadálytalanul jöhet Magyarországra, amivel a hazai alapkezelők versenyhátrányba kerülhetnek.

A tavalyi év végéig Magyarországon négy garantált alapot hoztak létre, hármat a K&H Alapkezelő, egyet pedig a CA Alapkezelő. Az idén az előbbi eddig összesen négy új alapot indított, az OTP és a CA IB pedig eggyel-eggyel rukkolt elő. A K&H Alapkezelő nem csak az alapok számát illetően, hanem az összegyűjtött vagyon tekintetében is piacvezető, az eddig kibocsátott alapok mintegy 18 milliárd forintos vagyonának több mint 85%-a K&H Bankcsoport termékeibe áramlott.

-x-
-x-

Ez is érdekelhet