A nyersolaj márciusi jegyzése kedden hordónként 2,7 százalékkal, 61,50 dollár fölé emelkedett a New York-i Kereskedelmi Tőzsde (NYMEX) elektronikus forgalmában, ami január 20. óta a legnagyobb drágulás. A Brent típus áprilisi kontraktusa ugyanakkor Londonban – befektetők profitrealizáló eladásai nyomán – hordónként 0,8 százalékkal, 61,02 dollárra esett vissza a hétfői 2,8 százalékos növekedés után, az olaj ugyanis az elmúlt három nap során több mint három dollárral értékelődött föl a Nemzetközi Olajtőzsdén (IPE).
A szállítás körüli izgalmakat fokozza, hogy Oroszország nem tudott megállapodni Iránnal – az OPEC-en belül Szaúd-Arábia után a második legnagyobb exportőrrel – az urándúsításról folytatott megbeszéléseken. Aggasztó hírek jönnek az Egyesült Államok ötödik legnagyobb szállítójának számító Nigériából is. A Niger-delta Emancipációjáért Mozgalom (MEND) a napi termelést 19 százalékkal – az OPEC tartalék kapacitásának harmadának számító 455 ezer hordóval – vetette vissza fegyveres akciókkal, s februárban további akciókkal fenyegetőznek.
Az olajárakat befolyásolja az is, hogy miként dönt a kvótákról az OPEC a március eleji bécsi ágazati miniszteri találkozón. Chakib Khelil, Algéria olajminisztere az El Mudzsahid című lap által idézett nyilatkozatában azt állította, hogy a magas árakra való tekintettel esetleg nem változtatnak a szinten, katari kollégája, Abdullah al-Attijah viszont azt mondta, hogy sor kerülhet csökkentésre, mivel a világpiac jelenleg telített. Szerinte április 1-jei hatállyal 1 millió hordóval is mérsékelhetik a naponta felszínre szivattyúzott mennyiséget. A helyzetet súlyosbítja, hogy tiltakozó megmozdulásokra és az egyik vezeték lezárására került sor Ecuadorban is, amely Latin-Amerika ötödik legnagyobb termelője napi 532 ezer hordónyi olaj felszínre hozatalával.
A politikai feszültségek mozgatják idén az olajárakat – véli Pletser Tamás. Az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője emlékeztet arra, hogy a szokásosnál enyhébb időjárás miatt jelentősek a készletek, s igazából az OPEC sem tervez termeléscsökkentést. Az árak az iráni és nigériai események miatt nőttek az elmúlt napokban, de Venezuela is jelentős kockázatokat rejt. Összességében 1-2 millió hordóval nőhet a felhasználás, a finomítói marzsok pedig nem változnak – véli Pletser, aki szerint a világpiaci árváltozások a magyar árakra is kihatnak. Az elemző néhány százalékos emeléssel számol, de a dollár–forint árfolyam jelentősen elmozdíthatja az árakat.
Arató János
Vajnai Lajos