A hazai gyógynövénytermelők hátrányban vannak nyugat-európai versenytársaikkal szemben, utóbbiak ugyanis nagyobb támogatást kapnak a gabonatermelőknél, mivel a gyógynövénytermesztés pihentetésnek – azaz „nem élelmiszercélú művelésnek” – számít, míg hazánkban a földalapú támogatási kategóriába sorolták. Pedig a gyógynövény, amellett, hogy környezetvédelmi szempontból is előnyösebb a nagyüzemi gabonatermesztésnél, csökkenthetné annak túltermelését is. A támogatás nagysága – magyarázza lapunknak Bernáth Jenő, a Budapesti Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének vezetője – az uniós csatlakozás idején több mint kétszerese lett volna a földalapúnak, ám a termesztők legalább 2007-ig csak a földalapú támogatás rájuk eső részét kapják, ami jelenleg harmada az uniós szintnek. Magyarországon legalább duplájába kerül egy kilogramm növény előállítása, mint Szerbiában, Lengyelországban vagy akár Németországban is – véli Rózsahegyi Gábor, akinek cége – a Rózsahegyi Gyógy- és Fűszernövény Forgalmazó Kft. – évi 1400 tonna gyógy- és fűszernövényt dolgoz fel, amelynek fele ma már importból származik.
A támogatási visszásság mellett szabályozási anomáliák is nehezítik az ágazat életét – jelenleg egy 30 éves jogszabály vonatkozik a termesztésre. Már a fogalmi definíciók sem tiszták, de a jogszabályjavaslatok elvesznek a három érintett tárca (a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, az Egészségügyi és a Környezetvédelmi Minisztérium) útvesztőiben. Nincsenek állami források a fajta-előállításra, a növényvédelmi és vegyszeres gyomirtási technológiák kidolgozására és azok regisztrációs költségének térítésére sem, pedig ezeket az 5–50 hektáron termelő gazdák a világon sehol sem képesek önállóan kigazdálkodni – hívják fel a figyelmet a szakemberek. Hozzáteszik, hogy míg ezekre más tagországokban állami forrásokat kapnak, itthon 2005-ben négy fajtát vontak vissza, de idén is többet viszszavonhatnak, mert a termesztők képtelenek ennek költségeit fizetni, a nemesítés pedig gyakorlatilag megszűnt. A gyógy- és aromanövény-termesztésbe vont terület nagysága hosszú ideje változatlanul 24–26 ezer hektár, a termelt és gyűjtött növények mennyisége viszont 4-5 ezer tonna lehet évente, szemben a korábbi 20-25 ezer tonnával. Egyes becslések szerint az ágazat 70 ezer főt is foglalkoztat, de a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban – Zemplén, Nyírség – jelentős megélhetési forrást jelent. A felvásárlási ár az elmúlt években igen enyhén emelkedett, a teljes piac forgalma mintegy 28-30 milliárd forint. A termesztett növények közül a kamilla, a koriander, a mustármag, a levendula, a kakukkfű és a borsfű járnak az élen. A vadon termők közül a csalán, a hárs, a csipkebogyó, a kamilla, a bodza gyűjtése kiemelkedő.
Vajnai Lajos